Kínában ettek legelőször éttermekben, a franciák csak utánuk jöttek

Az első francia éttermek erőleves bárok voltak

A legendák szerint az első éttermek megjelenése Párizsban a francia forradalomnak köszönhető, amikor is a lefejezett arisztokraták munka nélkül maradt szakácsai új utakat kerestek egyéni boldogulásukhoz. A történészek állítása szerint a jól hangzó történet csak legenda; az éttermek megjelenése ennél sokkal prózaiabb okokra vezethető vissza.

A restaurant szó a francia „restauer” helyreállítani igéből származtatható. Az első igazi éttermek jóval a francia forradalom előtt nyitották meg kapuikat. Ezek tulajdonképpen egyetlen ételt kínáltak, a lassú tűzön főtt csontlevest, a bouillon-t, amit a franciák „bouillon restaurant-nak”, azaz helyreállító, revitalizáló hatású húslevesnek is neveztek.

Az Indiana Egyetem történésze, Rebecca Spang „The Invention of the Restaurant: Paris and Gastronomic Culture” című könyvében kifejti, hogy a felvilágosodás korában, az 1760-1770-es években elindított első párizsi éttermek vendégei a gazdag kereskedők soraiból kerültek ki. Spang szerint a kifinomult üzletemberek, akiknek nem voltak arisztokrata felmenőik, azzal különböztették meg magukat a köznéptől, hogy nem a néptömegek által fogyasztott közönséges ételeket, mint a barna kenyeret, hagymát vagy kolbászt fogyasztották, hanem különleges, ínyenc ételekre vágytak. Számukra a teljesen természetes, visszafogott ízekkel rendelkező, könnyen emészthető, rengeteg tápanyagot tartalmazó bouillon maga volt a tökély.

A bouillon éttermek gyors elterjedését és sikerét Spang azzal magyarázza, hogy a vendégek nemcsak az ételt, de annak szervírozását is megkedvelték. A betérő vendég ugyanis étlapról választhatott, nem kellett pontosan egy órakor asztalhoz ülnie és kötelezően azt fogyasztania, amit a fogadós az asztalára rak. Nemsokára megjelent az asztalon az ételhez kínált bor, valamint a párolt csirke is – mégpedig menüben. Az 1780-as évek végére az egészségtudatos bouillon éttermekből kialakultak az első nagy hírű párizsi éttermek, mint például a Trois Frères vagy a La Grande Taverne de Londres.

Sült fagylalt és buggyantott tojás

Ahogy azt Kínában és Franciaországban is láthattuk, az éttermek és az éhes népes városi tömegek kéz a kézben járnak. Így nem meglepő, hogy az Újvilág első éttermei a 19. századi New Yorkban jöttek létre.

A privát étkezőszalonjairól és ezer palackos borospincéjéről híres Delmonico’s 1837-ben nyitotta meg kapuit. Az étterem, amely mind a mai napig ugyanazon a manhattani helyen található, elsőként alkalmazott asztalterítőt, és sztár séfjei nevéhez olyan ételcsodák fűződnek, mint a Delmonico steak, a buggyantott tojás Benedict módra, avagy a sült fagylalt (Baked Alaska).

1. A Szung-dinasztia éneklő pincérei
2. Az első francia éttermek erőleves bárok voltak

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2014

• Mátyásdomb: Lonkai-kastély
• Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
• Zrínyi kirohanásai
• Az ujj nélküli apáca titka
• A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
• Kémelhárítók „rendszerváltása"
• Színészből lett politikusok
• A maffia Tízparancsolat-értelmezése
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma