Kínában ettek legelőször éttermekben, a franciák csak utánuk jöttek
2020. május 21. 15:12 Múlt-kor
Korábban
Az első francia éttermek erőleves bárok voltak
A legendák szerint az első éttermek megjelenése Párizsban a francia forradalomnak köszönhető, amikor is a lefejezett arisztokraták munka nélkül maradt szakácsai új utakat kerestek egyéni boldogulásukhoz. A történészek állítása szerint a jól hangzó történet csak legenda; az éttermek megjelenése ennél sokkal prózaiabb okokra vezethető vissza.
A restaurant szó a francia „restauer” helyreállítani igéből származtatható. Az első igazi éttermek jóval a francia forradalom előtt nyitották meg kapuikat. Ezek tulajdonképpen egyetlen ételt kínáltak, a lassú tűzön főtt csontlevest, a bouillon-t, amit a franciák „bouillon restaurant-nak”, azaz helyreállító, revitalizáló hatású húslevesnek is neveztek.
Az Indiana Egyetem történésze, Rebecca Spang „The Invention of the Restaurant: Paris and Gastronomic Culture” című könyvében kifejti, hogy a felvilágosodás korában, az 1760-1770-es években elindított első párizsi éttermek vendégei a gazdag kereskedők soraiból kerültek ki. Spang szerint a kifinomult üzletemberek, akiknek nem voltak arisztokrata felmenőik, azzal különböztették meg magukat a köznéptől, hogy nem a néptömegek által fogyasztott közönséges ételeket, mint a barna kenyeret, hagymát vagy kolbászt fogyasztották, hanem különleges, ínyenc ételekre vágytak. Számukra a teljesen természetes, visszafogott ízekkel rendelkező, könnyen emészthető, rengeteg tápanyagot tartalmazó bouillon maga volt a tökély.
A bouillon éttermek gyors elterjedését és sikerét Spang azzal magyarázza, hogy a vendégek nemcsak az ételt, de annak szervírozását is megkedvelték. A betérő vendég ugyanis étlapról választhatott, nem kellett pontosan egy órakor asztalhoz ülnie és kötelezően azt fogyasztania, amit a fogadós az asztalára rak. Nemsokára megjelent az asztalon az ételhez kínált bor, valamint a párolt csirke is – mégpedig menüben. Az 1780-as évek végére az egészségtudatos bouillon éttermekből kialakultak az első nagy hírű párizsi éttermek, mint például a Trois Frères vagy a La Grande Taverne de Londres.
Sült fagylalt és buggyantott tojás
Ahogy azt Kínában és Franciaországban is láthattuk, az éttermek és az éhes népes városi tömegek kéz a kézben járnak. Így nem meglepő, hogy az Újvilág első éttermei a 19. századi New Yorkban jöttek létre.
A privát étkezőszalonjairól és ezer palackos borospincéjéről híres Delmonico’s 1837-ben nyitotta meg kapuit. Az étterem, amely mind a mai napig ugyanazon a manhattani helyen található, elsőként alkalmazott asztalterítőt, és sztár séfjei nevéhez olyan ételcsodák fűződnek, mint a Delmonico steak, a buggyantott tojás Benedict módra, avagy a sült fagylalt (Baked Alaska).
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Felnyitották Mátyás király fia és unokája sírját Horvátországban 16:39
- Az őslényekről és a Föld alakjáról is beható ismeretei lehettek Angkor építőinek 15:10
- Sikerei nyomán az olasz függetlenségi küzdelem titkos szimbólumává is vált Giuseppe Verdi neve 14:21
- 10 tény az 1910-es évek Amerikájáról 13:47
- Blaha Lujza hangja is hallható az OSZK online adatbázisában 12:05
- Sokan tartották „szentségtörőnek” Szerb Antal korszakalkotó irodalomtörténeti munkáit 11:36
- Teljes egészében bejárható immár virtuálisan is a Műcsarnok 10:53
- A legenda szerint jövendőmondással is segítette apját Árpád-házi Szent Margit 10:28