Kilenc fegyver, amellyel az ókori Egyiptom világverő hatalommá vált
2020. december 10. 08:36 Múlt-kor
Korábban
A laminált íj
A hükszoszok érkezése előtt Egyiptomban kizárólag az egyszerű, egyazon fadarabból hajlított íj volt ismert. A Közel-Keletről érkezők azonban magukkal hozták az ezeknél kisebb, ám erejük többszörösével rendelkező, nagyobb pontosságra képes laminált íjat, amely Ázsia-szerte évezredeken át népszerű fegyver maradt – többek közt a honfoglaló magyarok kezében is.
A több farétegből, valamint állati csontból és inakból készült, az egyszerű íjaknál lényegesen drágább fegyver többszörösen hajlított volt, ami tovább növelte erejét.
„A laminált íj vált az egyiptomiak szuperfegyverévé” – mondta el Elliott. „Nem csupán néhány íjásszal indultak csatába. Szakaszokba rendezték őket, egyenként 50 emberrel, akik rohamcsapatként mind egyszerre lőttek az ellenségre.”
Az egyiptomi laminált íjak mintegy másfél méter hosszúak voltak, és az esetek többségében nyírfából, kecskeszarvból, marhainakból, valamint szintén állati eredetű ragasztóból készültek.
A többrétegű felépítés a többszörösen hajlított kialakítással együtt lehetővé tette, hogy kifeszített állapotából lényegesen nagyobb erővel ugorjon össze, és (az ókori források szerint) 250-300 méterre is képes legyen nyílvesszőket eljuttatni.
A laminált íjak húrjai összesodort állati belsőségekből készültek, a bronzhegyű nyilakat pedig a Nílus mentén mindenhol elterjedt nádakból vágták, a pontosság érdekében három tollal ellátva vezérsíkként.
A kompozit íjak elkészítése olyan bonyolult és drága volt, hogy a hódító egyiptomi seregek gyakran arany helyett íjakat követeltek váltságként a legyőzöttektől. III. Ramszesz líbiai győzelmének idején például feljegyezték, hogy az általa a legyőzött ellenségre kivetett hadisarc részét képezte 603 laminált íj is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap