Kik voltak valójában Árész leányai, az amazonok?
2025. január 29. 14:20 Múlt-kor
Korábban
Lehetséges jelöltek a valóságból
Amíg a történetírók megelégedtek azzal, hogy az amazonok egy távoli aranykorban léteztek, földrajzi elhelyezkedésük nem volt fontos. A kevés korai utalás alapján különböző mítoszváltozatok egyaránt tették hazájukat északra, Trákiába (a mai Bulgária területén), illetve délre, Észak-Afrikába is.
Az amazonok képi, illetve szobrászati ábrázolásai hűen tükrözik ezt a bizonytalanságot: gyakran keverednek ruházatukban, illetve fegyverzetükben a perzsa, trák, szkíta és anatóliai elemek. Ennek mondanivalója nem az volt, hogy az amazonok pontos származási helyét meghatározza, hanem hogy kifejezze, hogy mennyire távoli, más és idegen emberek ők. Hazájuk mindig máshol, de egyöntetűen a görögök által ismert világ perifériáján helyezkedett el.
A Pentheszileia vezette amazonok és az Akhilleusz vezette mürmidónok harca egy 13. századi ábrázoláson
A személy, aki mindezt megváltoztatta, Halikarnasszoszi Hérodotosz volt, akit ma is a történetírás atyjának tekintünk. Történelem című művében – amely főként a görög–perzsa háborúkkal foglalkozik – több alkalommal is egészen messzire kalandozva magyarázza a különféle idegen kultúrákat, mint például az egyiptomiakat vagy a szkítákat. Az egyik ilyen alkalommal használja fel az amazonok mítoszát arra, hogy egy számára bizarr kultúra, a Fekete-tengertől északra élő „szauromaták” létét megmagyarázza (e nép nem tévesztendő össze a későbbi szarmatákkal, az ókori szerzők is gondosan megkülönböztették a kettőt – bár tény, hogy a szauromaták részévé váltak a szarmatáknak nevezett népcsoportnak, egyenesági származásról nem beszélhetünk a korábbi, kisebb, és a későbbi, jóval nagyobb nép között).
Hérodotosz szerint az amazonokat a Fekete-tenger déli partján, a Thermodón folyó (mai nevén Terme, Törökországban) mentén egy görög sereg legyőzte. A foglyok a tengeren való szállítás közben azonban fellázadtak, és megölték fogva tartóikat, majd a szkíták földje felé vették az irányt, az Azovi-tenger partvidékén. Itt aztán a szkíták ellen háborúztak. Egy alkalommal, amikor a szkíták fiatal férfiakat küldtek ellenük, hogy a háziasszonyi létbe kényszerítsék őket, a művelet visszafelé sült el: a szkíta férfiak ellovagoltak az amazonokkal keletre, a Don folyón túlra, ahol aztán új néppé, a szauromatákká alakultak.
Thalesztrisz amazon királynő portréja egy 18. század végi brit könyvben
„A szauromata nők lovon járnak vadászni férjeikkel és azok nélkül. Háborúba mennek és férfiakkal egyenlő ruhát viselnek. Egy lány sem megy közülük férjhez, mielőtt egy ellenséget meg ne ölt volna, s némelyikük vénségéig nem tud férjet kapni, mert nem tett eleget ennek a törvénynek.”
Habár itt valójában inkább a nemek közötti egyenlőségről, nem pedig a görögök által ismert hagyományos szerepek felcserélődéséről volt szó, ez a felállás már éppen elég bizarr volt Hérodotosz számára ahhoz, hogy az amazonokhoz nyúljon magyarázatért. A cél tehát nem az volt, hogy az amazonokat elhelyezze a történelemben, hanem hogy egy hozzájuk hasonlóan női harcosokkal bíró társadalomra magyarázatot találjon.
Ezzel azonban Hérodotosz új hagyományt hozott létre, amely végigkísérte az ókor történetírását egészen a római időkbe is: az amazonok történelmi népként való kezelését. A későbbi évszázadok, különösen az újkor történészei már jóval kételkedőbben álltak hozzá az amazonok létéhez, ehhez azonban sokszor a nők egyfajta zsigeri lenézésére, nem pedig észérvekre hagyatkoztak.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Életveszélyes sebet kapott a Nagy Háborúban Benito Mussolini 19:05
- A kulákság megpróbáltatásai: Kollektivizálás és „agrárreformok” 1953 után 17:05
- Rejtélyes radioaktív berillium anomália a Csendes-óceán fenekén 16:05
- Politikába született Ted Kennedy, a „szenátus oroszlánja” 15:05
- Titokzatos alagutak a milánói Sforza-kastély alatt, ahogy da Vinci felvázolta 14:05
- Gólem az agyaglény, ami olykor alkotójára támad 13:21
- Csak hetente háromszor volt műsor a rendszeres tévéadások indulásakor 12:20
- Sokkal kevesebb gladiátor halt meg az arénában, mint azt gondolnánk 10:38