Kiderült, hogy valójában csak egy 20. századi másolat a müncheni Waldseemüller-térkép
2018. február 16. 09:35 MTI
Hamisítványnak bizonyult a müncheni Bajor Állami Könyvtárban őrzött 16. századi világtérkép, amely annak idején először tüntette fel az újonnan felfedezett amerikai kontinenst. Az intézmény 1990-ben vásárolta meg a térképet 2 millió német márkáért. Eredetiségét akkor kérdőjelezték meg, amikor egy hasonlót adtak be árverésre tavaly a Christie’s londoni központjába, és az aukciósház szakemberei összevetették azt a Münchenben őrzött térképpel.
Korábban
A térképről eddig úgy vélték, hogy azt maga Martin Waldseemüller német térképész (1470-1522) készítette 1507-ben. Ám az újabb szakértői vizsgálatok szerint az nem az eredeti Waldseemüller-világtérkép, hanem egy 1960 előtt készült másolata az amerikai Minnesotai Egyetem könyvtárában őrzött eredetinek – jelentette be csütörtökön a bajor könyvtár. Az intézmény 1990-ben vásárolta meg a térképet 2 millió német márkáért. Eredetiségét akkor kérdőjelezték meg, amikor egy hasonlót adtak be árverésre tavaly a Christie’s londoni központjába, és az aukciósház szakemberei összevetették azt a Münchenben őrzött térképpel.
Mindkét térkép vizsgálata nyomán megállapították, hogy azok az amerikai térkép másolatai. Az árverésről visszavonták a tételt. Az 1507-ben készült Waldseemüller-térkép történelmi nevezetessége az, hogy ez az első ismert dokumentum, amely bemutatja az újonnan felfedezett amerikai kontinenst, és Amerikaként tünteti fel annak nevét. A fametszeten az America elnevezés a világtérképnek Dél-Amerikát ábrázoló részén látható. Martin Waldseemüller az olasz Amerigo Vespucciról nevezte el a kontinenst, mert azt hitte, hogy ő és nem Kolumbusz Kristóf fedezte fel azt. A Waldseemüller-térképről eddig úgy vélték, hogy hat ismert nyomata van.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Anno
- A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
- Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
- Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
- Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap