Őrült uralkodók

Ki volt valójában Sisi „másik fia”, Feri?

2019. június 8. 10:03 Pálinkás Patrícia

„Kedden jutott eszembe, hogy naplót vezessek. …2 napig betegen nyomtam az ágyat, tegnapelőtt szép játékokat kaptam az én jóságos Mamámtól. Nemsokára 8 éves leszek, és Mária Valériának hívnak, most a Mária névre hallgatok. …még azt is le kell írnom, hogy van egy Feri nevű kis testvérem meg egy másik, Rudolf nevű, meg egy Gizella nevű lánytestvérem, szóval összesen 4-en vagyunk natyon szerettyük egymást Mária Gizella Feri meg Rudolf így vagyunk mi négyen.” Ezeket a meglepő sorokat „Mária Valéria főhercegnő, Erzsébet királyné kedvenc lányának naplójá”-ban olvashatjuk, amely az 1878 és 1899 közötti éveket tartalmazza. Az először németül, majd 2001-ben magyarul is megjelent naplóban szereplő Feriről a szerkesztők – Martha és Horst Schad – csak annyit írnak: „Nem lehet kideríteni, kire gondol Mária Valéria.”

Ferenc József, Sisi és a gyermekek
Ferenc József, Sisi és a gyermekek

Ferenc József osztrák császár és Sisi bajorországi hercegnő 165 évvel ezelőtt, 1854. április 24-én kötött házasságot, mégpedig az uralkodóházak történetében oly ritka: szerelmi házasságot. 1855 márciusában megszületett első kislányuk, Zsófia, aki azonban alig több mint két évesen – a magyarországi körút során – elhunyt Budán.

1856 nyarán Gizella főhercegnő látta meg a napvilágot, majd 1858 augusztusában a várva várt trónörökös, Rudolf. Negyedik gyermekük, Mária Valéria, 1868. április 22-én született Budán. A királyné itt várta meg a koronázás első évfordulóját, június 8-át is, csak másnap utazott el „kis magyar leányával”.

Mária Valéria naplójában kicsoda-micsoda akkor hát az említett Feri, aki az első, datálás nélküli, ám könnyen kikövetkeztethető 1876-os bejegyzésben szerepel? Erzsébet királynét a bécsi udvarban soha nem fogadták be, sokan irigyelték szépségéért, és féltékenyek voltak rá befolyása miatt, amit a szerelmes császárra gyakorolt. Állandóan figyelték, megszólták, megrágalmazták.

1998-ban, halála után száz évvel a naplóban „felbukkanó” Feri újabb adalékot szolgáltatott elítéléséhez, az olvasók megdöbbenéssel vegyes csodálkozással vették tudomásul Mária Valéria állítását. A rejtély magyarázata azonban roppant egyszerű, s egy magyar forrásban, Rónay Jácint: Napló-töredék: hetven év reményei és csalódásai című önéletírásában találhatjuk meg.

Rónay Jácint (1814-1889) bencés tanár, természettudós, Magyarországon a darwinizmus első terjesztője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. A szabadságharcban való aktív részvétele miatt emigrációba kényszerült, és 1852-ben jelképesen, in effigie, ki is végezték. Londonban cikkeket írt, de főként nyelvtanításból tartotta fenn magát, például Kossuth Lajos fiait latinra, magyar történeti közjogra oktatta.

Ő rendezte sajtó alá Széchenyi István munkáját, a Londonba kicsempészett Blicket. 1866 őszén térhetett csak haza. 1871-72-ben Rudolf trónörököst tanította magyar történelemre. (Néhány hónappal élte túl kedves tanítványát, 130 éve, április 17-én, Rudolf napján halt meg.)

1875-től újabb feladatot kapott az udvarban, Erzsébet királyné legkisebb lánya, Mária Valéria oktatását, nevelését bízta rá – természetesen magyarul, – amit 1883-ig nagy beleérző képességgel teljesített az idős férfi. 1876 márciusában, amikor Erzsébet először utazott Angliába, falkavadászatokra, Rónay lelkére kötötte, hogy pontosan és részletesen számoljon be neki hetente írott levelekben mindenről, ami kedvenc gyermekével kapcsolatos. Később ezeket a leveleket Naplójába is bemásolta Rónay.

A nevelő március 2-i bejegyzésében ezt olvashatjuk: „A legnehezebb, de szerencsére a legrövidebb nap. Felséged távozása után, a Főherczegasszonnyal maradtam: hogy elfoglaljuk, szórakoztassuk, hogy feledtessük véle a búcsú nehéz pillanatait. Szemében bánat ült, de leküzdötte, s nyugodtabban szemlélgette, simogatta a kis Ferit*…”

A lap alján külön magyarázat szerepel: „*Vagy 4 éves gyermek nagyságú viasz-baba, melyet Ő Felsége a királyné elutazása előtt ajándékozott Valéria Főherczegasszonynak.”

A 9-i tudósítás szomorú eseményt közölt, ugyanis játék közben „Feri arczra esett, s órrahegye behorpadt. A kis Fenség egy héten át annyi gonddal ápolta, s most a lelkesedés felbuktatta: elszomorodva sarokba állították, s hogy a sérülést eltakarják, a bábu-kalapot arczára vonták.” Szerencsére két nap alatt sikerült kijavítani a sérülést, „Feri megérkezett, zúzott órra szebb mint volt.”

Az utókor szerencséje pedig az, hogy Rónay Jácint lelkiismeretesen teljesítette feladatát, leveleiben beszámolt a királynénak a viaszbaba kalandjairól is, így tudhattuk meg biztosan, hogy ki is volt Feri. A tanító és a tanítvány naplóinak összevetésével még az is pontosan kideríthető, hogy a 8 éves gyermek főhercegnő mikor kezdte írni saját naplóját: 1876. március 7-én.

Felmerülhet még bennünk az a kérdés is, hogy Mária Valéria vajon miért személyesítette meg, miért nevezte testvérének Feri nevű babáját? Itt már csak feltételezésekbe bocsátkozhatunk a válaszadáskor.

A kislány nem állt szoros, mindennapos kapcsolatban családtagjaival. Mindig elfoglalt, távollévő szüleit ritkán láthatta, Gizella nővére már 1873 óta Münchenben élt, és a tíz évvel idősebb Rudolf trónörökösnek is külön udvartartása volt. Ebben a helyzetben az új játék, az Erzsébettől kapott kisgyermek nagyságú viaszbaba, az édesanya és testvérei hiányát pótolhatta gazdag képzeletvilágában.

2019. nyár: Őrült uralkodók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Mária Valéria az 1870-es években
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!