Kezdetben barbároknak tartották a buddhista tanok terjesztőit
2024. június 7. 09:05 Múlt-kor
Korábban
Vallás érkezik a selyemúton
A Keleti Vej és az Északi Csi dinasztiák (i. sz. 534–577) időszakában 80 ezer buddhista szerzetes és szerzetesnő szolgált itt 900 templomban, az Északi Csi uralkodók pedig igen nagy tisztelői voltak a buddháknak. Néhány buddhista templom a város vagyonos családjainak felajánlása nyomán épülhetett meg, s elterjedt gyakorlat volt, hogy egy-egy szobrot vagy faragványt egy család vagy egy barát tiszteletére adományoztak a templomoknak.
A feljegyzések nem világosak a tekintetben, hogy a buddhizmus mikor érte el először Kínát. Indiából a buddhizmus a kereskedelmi útvonalak – elsősorban a selyemút – mentén, az azokon közlekedő karavánok és az indiai hittérítő szerzetesek segítségével terjedt el az ázsiai kontinensen, így Kínában, ahova valamikor a Han-dinasztia idején, a i. sz. 1–2. században érkezett meg.
A nirvanába lépő, fekvő Buddha, előtte tanítványai. A Paoting-hegyi faragványok részlete, Kína, 12-13. század.
Az indiai hittérítők áldásos tevékenysége nyomán a buddhizmus az ókortól kezdve jelentős szerepet töltött be a kínai történelemben. Ugyan az első fordítások már a i. sz. 2. században napvilágot láttak, a vallás elterjedése nem ment zökkenőmentesen. A kínai társadalomban meggyökerezett normák és szokásjogok ugyanis kibékíthetetlen ellentétben álltak a buddhizmus szerzetességi koncepciójával és a közösségi élettől való teljes elfordulással, sőt olyan vélemények is megfogalmazódtak, miszerint a buddhisták barbárok, a tanok méltatlanok a kínai kulturális hagyományokhoz, mások szerint pedig a buddhizmus ártalmas a kormányzásra és a társadalomra nézve.
A buddhizmusnak idővel sikerült reális alternatívát nyújtania a taoisták és a konfucionisták számára. A kínai értelmiség azonosulni tudott a buddhizmus erkölcsével és szertartásaival, az elit pedig a belső bölcsesség gyakorlatát vallotta magáénak. A i. sz. 3–5. század között számos szútrát fordítottak le, s egyre inkább egyértelművé váltak a buddhizmus és a taoizmus közötti különbségek.
A buddhizmus elterjedésének semmi nem állta útját: a 3. század végén még csak 180 buddhista kolostor állt Kínában 3700 szerzetessel, míg a 6. század végén csak Észak-Kínában negyvenezer kolostor működött, a szerzetesek száma pedig elérte a négymilliót.
Az 5. századra Kína déli részében – ahol a konfuciánus hagyományok elevenebbek voltak, szemben északkal, ahol az idegen eredetű dinasztiák örömmel fogadták a sokak szemében továbbra is idegennek tartott vallást – is megalapították a buddhista iskolákat, a kínai nyelven is elérhető buddhista szövegek (a fordításokat ekkor még külföldiek végezték) széleskörű terjesztésének és a Kínába ellátogató külföldi szerzeteseknek köszönhetően pedig idővel kialakultak a speciális fókuszú hagyományok és szekták.
Hogy mennyire fontos időszak volt ez a buddhista tanok kínai elterjedését illetően, jól mutatja, hogy az 5. században kezdődtek meg a csan (zen) tanítások a birodalomban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- A „dolgozó nép” ellenségévé kiáltotta ki a kulákokat Rákosi Mátyás tegnap
- A magyar győzelem hírére zúgnak délben a harangok tegnap
- Önéletrajzi ihletésű volt Móricz Zsigmond egyik legnépszerűbb regénye, a Légy jó mindhalálig tegnap
- Napkirálynak nevezték A kis herceg íróját, Antoine de Saint-Exupéry-t tegnap
- A katolikus hit védelmezőjéből vált az önálló anglikán egyház fejévé VIII. Henrik 2024.06.28.
- Még a föld is megnyílt a Komáromot elpusztító földrengés következtében 2024.06.28.
- A Tisza család nemzedékeit bemutató kiállítással várja a látogatókat a megújult geszti kastély 2024.06.28.
- Soha nem érezte magát bűnösnek a szarajevói merénylő 2024.06.28.