Kerékbe törés, tüzes korona és kannibalizmus – 10 brutális kínhalál a középkorból
2017. július 19. 12:39
Korábban
A középkor legszerencsétlenebbül járt embere
A középkor világában viszonylag ritkán találkozunk „humánus” kivégzési módszerekkel, azonban a számtalan kegyetlenebbnél kegyetlenebb módszer között is megtalálhatjuk a legkegyetlenebbet. A középkori Angliában például a korabeli történetírók egyetértettek abban, hogy a felnégyelés és a kerékbe törés a két legszörnyűbb kivégzési módszer. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy a törvények szerint a hóhérok ezen két eljárásért számíthatták fel a legmagasabb „eljárásdíjat”.
A felnégyelés valójában egy igen összetett eljárás volt, amelynek csak a legvégén történt meg a halálraítélt testének feldarabolása. Először ugyanis egy lóhoz kötözték a szerencsétlent, akit aztán így vonszoltak el a kivégzés helyszínére, ahol először addig fojtogatták, amíg már majdnem elvesztette az eszméletét, de még mielőtt ez megtörtént volna, akkor kezdődött csak az igazi tortúra. Az elítélt tanúja volt, ahogy a hóhér szépen lassan kibelezte őt és ahogy a szeme láttára elégette a levágott testrészeket és szerveket. Végül „kegyelemképpen” lefejezték, majd négy darabba szelték a holttestet.
A kerékbe törés során a halálraítéltet egy kocsikerékhez (vagy más esetekben egy létrához vagy a földre helyezett kőtömbökhöz) kötözték, majd a hóhér jól helyezett ütéseket mért a végtagok küllők között elhelyezkedő részére. Az ütések így ripityára törték a szerencsétlen karjait és lábszárait, akit aztán – még továbbra is a kerékhez kötözve – egy pózna tetejére erősítve közszemlére tettek és lassú kínhalálra kárhoztattak.
Mindezek után talán nem túlzás kijelenteni, hogy a világtörténelem egyik legszerencsétlenebb embere az a Simon Hannabert volt, akit 1302-ben előbb kerékbe törtek, majd a fentebb ismertetett eljárás szerint fel is négyeltek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap