Kegyetlen atrocitások formájában törtek fel a feszültségek India és Pakisztán függetlenedésekor
2022. augusztus 5. 09:03 Múlt-kor
Korábban
Dögkeselyűk Kalkutta felett
Az erőszak elsőként Kalkuttában szabadult el. 1946. augusztus 16-át a Muszlim Liga az. ún. Direkt Akció Napjává nevezte ki, amelyen a tervek szerint az indiai muszlim közösségek egy hatalmas tömegmegmozdulással igyekeztek volna felhívni a világ figyelmét, hogy nekik is joguk van a saját országukban – vagyis a jövőbeli Pakisztánban – élni.
Bár a testület vezetői békés cselekvésre buzdítottak, az események teljesen más irányt vettek. Hajnalban a muszlim nyomornegyedek népe botokkal és lapátokkal felszerelkezve rátámadt a város hindu lakosaira.
Egy pakisztáni civil delegáció mutatja be az új ország zászlaját a London Saint James's kerületében található Lancaster House-ban 1947. augusztus 15-én. Az ország hivatalosan az előző napon, 1947. augusztus 14-én jött létre
A csőcselék gyújtogatott, áldozatait megcsonkította, és sokak maradványait a csatornákba dobta. Válaszul a hindu lakosság is hasonló vadsággal állt bosszút hitsorsai halálán. A borzalmakat tovább fokozta, hogy a mintegy hatezer áldozatot követelő mészárlás után dögkeselyűk kezdtek el lakmározni az utcán heverő tetemekből.
A vérengzést követően India északkeleti és északnyugati részén is zavargások törtek ki. Bihár tartományban a hinduk rendeztek vérengzést a muszlimok között, a bengáli Navakhaliban pedig a muszlimok mészároltak.
A pandzsábi Ravalpindiben 1947. február-márciusban törtek ki zavargások. A muszlimok helyi szikh és hindu nők tömegeit erőszakolták meg, akik közül sokan az öngyilkosságot választották a megszégyenülés helyett. Sokan kislányukkal is végeztek, hogy megvédjék az erőszakoskodástól.
A szikhek sem maradtak el a kegyetlenség tekintetében: gyakran levágták a muszlim férfiak péniszét, és előfordult, hogy női áldozataik szájába dugták a megcsonkított testrészt.
A szörnyű eseménysorozat jelentősége világos volt: ha nem jön létre a független Pakisztán, a polgárháború gyakorlatilag elkerülhetetlen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Néhány állatfajt a kihalás fenyegetett a tömeges mumifikálás miatt az ókori Egyiptomban 09:05
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos tegnap
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat tegnap
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen tegnap
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn tegnap
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában tegnap
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot tegnap
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric tegnap