2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

Kassa bombázásával szertefoszlottak a háborús semlegességről szőtt magyar álmok

2021. június 27. 10:02 Múlt-kor

1941. június 22-én Németország megtámadta a Szovjetuniót, így szövetségeseik lépéskényszerbe kerültek. Finnország, Szlovákia, Románia és Olaszország is hadüzenetet küldött „Európa megrontójának”, Sztálin birodalmának, Magyarország azonban még néhány napig kitartott. Június 26-án Kassa bombázásával lezárult a szabad mozgástér, Bárdossy László miniszterelnök másnap kijelentette, hogy hazánk és a Szovjetunió hadban állnak. Ezzel hivatalosan is beléptünk a II. világháborúba. 

Kassa a bombázás után
Kassa a bombázás után, 1941. június 26-án

A kényszerpálya és a szabad akarat szembenállása

Magyarország nehéz helyzetbe sodródott a II. világháborúban. Egyrészt revíziós törekvései és hangoztatott antibolsevizmusa, „nemzeti politikája” révén a tengelyhatalmak irányába volt elkötelezett, de a háborúba belépést az ország vezetése – Horthy Miklós kormányzót is beleértve – a végsőkig halogatta.

1941. április 3-án Teleki Pál búcsúlevele már érzékeltette a közvéleménnyel: a függetlenség megőrzése többé nem lehetséges, miután a magyarok csatlakoztak a nácikhoz Jugoszlávia lerohanásában és „hullarablást” követtek el. A németek részéről érkező nyomás egyre erősebbnek bizonyult, a fegyveres semlegesség megőrzésének illúzióját bizonyítja a Nagy-Britanniával megszakadó diplomáciai kapcsolat is.

Németország 1941. június 22-én megtámadta a Szovjetuniót. A lépés a magyar vezérkar külpolitikai mozgásterét is meghatározta, a bizonytalanság nőtt: elvárás-e Magyarország háborúba lépése, vagy fenntartható még a semleges álláspont? A támadást követő napokban Finnország, Szlovákia, a nagy rivális Románia és Olaszország is hadat üzent a bolsevizmus fellegvárának.

Bárdossy László miniszterelnök ugyan a diplomáciai kapcsolatokat megszakította a Szovjetunióval, de a hadba lépéssel egészen addig kivárt, míg a német vezetés egyértelmű jelzést nem adott Magyarországnak „kívánalmáról”. Werth Henrik vezérkari főnök és Sztójay Döme berlini követ az azonnali belépésre buzdított: Magyarország már nácibarát államok gyűrűjébe került, a Führer szimpátiája és a revíziós követelések további érvényesítése csak akkor lehetséges, ha minél előbb teljesítjük a szövetségeseink burkolt elvárását.

A belépés szükségessége körül a mai napig vita folyik a történészek között: lehetséges, hogy valóban nem lehetett volna sokáig odázni a döntést, mert ha önként nem, kényszerből kellett volna csatlakozni a Szovjetunió elleni offenzívához. A másik álláspont szerint a nácik – ekkor még – nem számítottak Magyarország hadi hozzájárulására, hanem a „magtár” szerepet várták el tőlünk, elsősorban az utánpótlás biztosítása lett volna Magyarország feladata.

A szovjetek kísérletet tettek Magyarország semlegességének megőrzésére. Molotov magához hívatta Kristóffy József moszkvai követet és még azt is felajánlotta, hogy támogatják hazánk ügyét Erdély hovatartozásának kérdésében, ha az ország megőrzi semlegességét a háború végéig. Bárdossy ezeket a követi jelentéseket figyelmen kívül hagyta. A közhangulat ekkor német győzelmet ígért, tehát a jövőbeli szovjet ígéretek nem befolyásolták a döntéshozatalt.

Június 27-én minden megváltozott. Kassa bombázásában 29-en vesztették életüket, de további súlyos és könnyebb sebesültek is elszenvedői voltak az incidensnek. A mai napig nincs konszenzus, hogy valóban a szovjetek támadták meg hazánkat – látszólag bárminemű racionalitást mellőzve, ha csak azt nem fogadjuk el magyarázatnak, hogy eredetileg egy másik város, a Szlovákiához tartozó Eperjes volt a cél –, vagy egy német provokáció volt a hadba lépés kikényszerítésére. Ha az utóbbi, akkor természetesen a magyar vezérkar összeesküvését is joggal feltételezhetjük.

Erre utal a tudatos dezinformálás is: míg a hivatalos észlelések még ismeretlen gépekről szóltak, addig a vezérkar már úgy továbbította a hírt az MTI-nek, hogy szovjet gépek támadták meg a várost. Mindezt úgy, hogy a felségjelzés ismeretlen volt – a felfestéseket eltűntették –, így két fel nem robbant szovjet gyártmányú légibomba volt hivatott bizonyítani Sztálinék bűnösségét. Ezt a teóriát többen azért cáfolják, mert ezek a gyártmányok akkor elterjedtnek számítottak Európában, a csehszlovák és a román légierő is rendelkezett velük.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Bárdossy László magyar miniszterelnökWerth Henrik vezérkari főnökMagyar honvédek szovjet földön Veszteségek a harcok után a Don folyónál
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár