Karrierje alakulásának megfelelően frissíttette koporsói feliratait egy egyiptomi pap

A múzeum internetes oldala szerint a Death on the Nile: Uncovering the Afterlife in Ancient Egypt című kiállítás az ősi egyiptomiak túlvilághitébe nyújt betekintést, emellett új információval szolgál a kiállított temetkezési kellékek elkészítéséről is. A kiállítás részét képezi Nesz-Amun hieroglifákkal és képi ábrázolásokkal gazdagon díszített koporsóegyüttese, amelyet a kutatók röntgenvizsgálatoknak vetettek alá titkai kifürkészése érdekében, emellett a belső koporsón számítógépes tomográfiás vizsgálatot (CT) is végeztek.

Julie Dawson, a múzeum főrestaurátora szerint a belső koporsót fadarabok sokaságából állították össze, bizonyos részei pedig egy régi koporsó darabjai lehettek. "A fa értékes árucikk volt, és a mesterek rendkívül képzettek voltak ezeknek a bonyolult tárgyaknak a megalkotásában, a néha nem túl ígéretes kiinduló anyagok ellenére is". A vizsgálatok más meglepetést is hoztak, a kutatók például háromezer évvel ezelőtti ujjlenyomatokat találtak, ami arra utalhat, hogy a mesterek a festés megszáradása előtt mozgatták a belső koporsó fedelét. Emellett kiderült az is, hogy a pap jó előre gondoskodott temetéséről, és később a karrierje alakulásának megfelelően frissíttette a már elkészített koporsókon szereplő címeit.

A május 22-ig nyitva tartó kiállítás kurátora, Helen Strudwick egyiptológus elmondta: ez az első alkalom, hogy ilyen változtatásokra bukkantak ókori egyiptomi koporsók esetében. "Gyakran látható a viselt rangok változása a sírfeliratokon, különösen az óbirodalom esetében, de korábban senki sem számolt be arról, hogy ilyet látott volna koporsókon" - idézte az egyiptológust a theartnewspaper.com honlap. A kutató úgy véli, létezhetnek hasonló példák, azonban eddig senki nem tárta fel azokat. Nesz-Amun valamikor időszámításunk előtt 1000 körül élhetett, és halálakor különféle vezető beosztásokat töltött be a karnaki Amon-Ré templomban, a kézművesek műhelye és a templomi írnokok is felügyelete alá tartoztak.

A pap koporsói 1822-ben kerültek a múzeumhoz, amelynek ezek voltak az egyik legkorábban beszerzett óegyiptomi leleti. Helen Strudwick szerint a férfi koporsója egy olyan ember benyomását kelti, aki nagyon büszke volt az általa viselt címekre, és nem fukarkodott a pénzzel, ha a minőségről volt szó. A fennállásának 200. évfordulóját ünneplő Fitzwilliam Múzeum kiállításán 13 ókori egyiptomi koporsót láthat a közönség eredeti kanópuszedények, istenszobrok és a Halottak Könyve fennmaradt töredékeinek társaságában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
• A leves, amely megállított egy háborút
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
• Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
• Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?