Kapcsolatba lépnek az elszigetelt amazóniai törzzsel
2015. július 29. 16:07
Dél-Amerika, főként az esőerdőkkel tarkított Amazonas-medence ad otthont a világ néhány utolsó, ún. „elszigeteltségben élő” törzseinek, amely tagjainak sikerült az adott ország és hatóságai befolyásán kívülre kerülniük. Az egyik ilyen törzs, a mashco piró, amely a perui Manu Nemzeti Park esőerdőiben, Amazónia délnyugati sarkában, nem messze a brazil határtól él. Az elmúlt években a közösség tagjai több alkalommal is előbújtak rejtekhelyeikről, és megjelentek a szomszédos falvakban, találkoztak turistákkal, valamint misszionáriusokkal, aminek olykor erőszakba fulladt. A perui kormány ezért úgy döntött, hogy hivatalosan is felveszik a kapcsolatot a törzzsel, annak ellenére, hogy sokan óva intették és súlyosan bírálták döntését a kockázatok miatt.
Korábban
A szakértők szerint az „elszigetelt” kifejezés nem pontos, hiszen ezek a törzsek (egyes becslések szerint több tucat ilyen közösség is élhet főként Brazíliában, de néhány felfedezhető Új-Guineában is) nincsenek teljesen elzárva a külvilágtól, hiszen más törzsekkel érintkeznek, akik pedig kapcsolatban vannak a civilizációval. Mára mintegy ötven ilyen törzs maradhatott meg Latin-Amerikában, amelyekre csak korlátozottan érvényes az a frázis, hogy nincs kapcsolata a körülötte lévő világgal. Az antropológusok hangsúlyozzák, hogy ezen közösségek tagjai elképzelhető, hogy nem akarnak elszigetelten élni, s nagyrészt azért döntöttek így, mert attól félnek, hogy meggyilkolják őket vagy rabszolgasorba taszítják, s nem pedig valamilyen romantikus képzelgés miatt.
Ezek a viszonylagos elszigeteltségben élő törzsek rendkívül érzékenyek a betegségekre, a szervezetük általában nem tud ellenállni a számára ismeretlen kórokozóknak. Egy tökéletes példa a történelemből, hogy az Újvilág őslakosai közül a becslések szerint mintegy száz millióan vesztették életüket a 15-16. században, az európaiak érkezését követően, aminek okai zömében a hódítók által behurcolt újfajta kórokozók voltak. Mindemellett ezen közösségek tagjainak életét veszélyeztetik a fakitermelés és a bányászat okozta károk is. A kockázatokat figyelembe véve a perui kormány úgy döntött, hivatalosan is felveszi a kapcsolatot a területén élő amazóniai törzsekkel. Brazília, amelynek területén él a legtöbb hasonló közösség egy kormányzati hivatalt hozott létre (FUNAI), amely felelős a határain belül élő elszigetelt törzsekért. Mindkét kormány esetében javulás figyelhető meg a politikájuk kapcsán, ugyanis korábban egyikük sem volt hajlandó elismerni a törzsek létezését.
A mashco piró törzs egykoron nem élt elszigeteltségben, a 19. század végéig ültetvényeik voltak, azonban a perui „gumi bummnak” köszönhetően majdnem kiirtották őket, így inkább elhagyták földjeiket, visszavonultak az esőerdőkbe, és sikeresen ellenálltak a missziós erőfeszítéseknek. Ezt követően sokáig kitartóan dacoltak a külvilág nyomásával, ám újabban egyre több találkozásra került sor az egyre szűkülő élettér miatt a törzs tagjai és a civilizáció között. A Reuters jelentései szerint az elmúlt évben több mint száz alkalommal jelentek meg a mashco pirók lakott területeken, ami gyakran csak abból állt, hogy a folyóparton túlról intettek a járókelőknek. 2014 szeptemberében a Survival International jelentése szerint adventista misszionáriusok ételt és ruhákat hagytak a nemzeti park szélén a számukra.
Néhány találkozás azonban nem volt ennyire békés. Tavaly májusban a törzstagok megtámadták Machiguenga, a szomszédos falu lakóit, akik közül egy fiatal férfit lenyilaztak, és meghalt. Meg kell említeni, hogy néhány igencsak gátlástalan utazásszervező „emberi szafarira” hívja vendégeit, akiknek a folyóparton túlról próbálják megmutatni az elszigetelt törzset. A célból, hogy többé ne történjék erőszakos, szervezetlen, illetve halálos találkozás a törzstagok és a peruiak között, a kormány úgy döntött, hivatalosan is felveszi velük a kapcsolatot - annak ellenére, hogy sokan támadják ezért. A tervek szerint a jine nyelvet beszélő tolmácsok meg tudják majd értetni magukat a mashco pirókkal, akikre egy orvosi csapat is vigyázni fog. A kapcsolatfelvétel sikere igencsak kétséges.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
