Titokzatos Y-populáció keveredhetett Amazónia őslakosaival

Az eddigi legtöbb genetikai vizsgálat arra utalt, hogy az összes indián genetikailag közös eredetű, hiszen őseik a Bering-földhídon keresztül Ázsiából vándoroltak be az Újvilágba több mint 15 ezer évvel ezelőtt, amikor a két kontinens között még száraz lábbal át lehetett kelni az alacsonyt tengerszint miatt. Néhány észak-amerikai, valamint az Északi-sarkon élő bennszülött genetikai jellemzőin is jól nyomon lehet követni a különböző migrációs hullámokat.

Ám számos korábbi, a koponyák formáit vizsgáló kutatás vetette fel, hogy minden bizonnyal két különálló csoport érkezett a kontinensre. Míg az egyik, az ázsiai genetikai markerekkel rendelkező többnyire hasonlít a ma élő indiánokra, egy másik, főként Brazíliában feltárt koponyatípus a mai Ausztrália, Új-Zéland, Új-Guinea és a csendes-óceáni szigetvilág ma élő bennszülött lakosaira hajaz.

A rejtély megoldására a kutatók harminc, különböző bennszülött közép- és dél-amerikai csoportból származó, valamint 197 nem-amerikai populáció tagjainak DNS-ét hasonlították össze. A szakértők az eredmények alapján úgy vélik, hogy néhány, amazóniai bennszülött csoport őseinek egy része genetikailag szorosabban kapcsolódik a Bengáli-öbölben lévő Andamán-szigetek, Új-Guinea, Pápua és Ausztrália őslakosaihoz, mint az európaiakhoz vagy a többi indiánhoz.

„Ez az eredmény nagyon meglepő a számunkra” - magyarázta Pontus Skoglund, a Harvard genetikusa, a tanulmány vezető szerzője. „A legtöbb genetikai vizsgálat eddig azon az elven alapult, hogy Észak- és Dél-Amerika lakosságának egyetlen ősi forrása volt. Mi ennél jóval bonyolultabb forgatókönyvet vázoltunk fel” - tette hozzá.

Az Újvilág mai őslakos népességének minden bizonnyal hiányzik egy „genetikai aláírása”. A szakértők ezt a hiányzó genetikai csoportot nevezték el „Y-populációnak” - az Ypykuéra, a brazíliai tupi nyelv „őst” jelentő szava alapján. Ez az Y-populáció a kutatók szerint genetikailag már keveredett az indián őslakosokkal, mire azok Amazóniába értek.

Az azonban még mindig rejtély, hogy az a titokzatos populáció miként és mikor jutott el Dél-Amerikába. „Egyszerűen nem lehet megmondani, hogy ez a kapcsolat mikor jött létre” - magyarázta Skoglund a LiveScience-nek. „Ez a felfedezés csak még több kérdést vet fel az Újvilág történetével kapcsolatban” - tette hozzá. A kutatók azonban nem gondolják, hogy az Y-populáció tagjai hajóval érkezhettek az elmúlt néhány ezer évben. „Úgy véljük, ez a keveredés jóval korábban történt, még az első amerikai telepesek között, talán abban az időben, amikor átkeltek a Bering-földhídon” - mondta Skoglund.

A felfedezés egyébként nem egyedülálló, ugyanis a közelmúltban többen is genetikai kapcsolatot mutattak ki Amazónia és a csendes-óceáni szigetvilág lakói között. 2013 áprilisában egy másik tudóscsoport a mára kihalt amazóniai vadászó-gyűjtögető népcsoport, a botocudo maradványaiban polinéz DNS-t talált, ami azt jelenti, hogy közös génszakaszokon osztoznak a polinéziai szigetlakók és a brazíliai őslakosok. Skoglund hangsúlyozta, a jelenlegi kutatás egy teljesen más genetikai jellegzetességet és kapcsolatot mutatott ki, mint amit két éve a kollégáik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”