John Lukacs: „ide tartozunk, ez a mi örökségünk”
2015. június 9. 11:07
Az új, magyaroknak szóló írásait összegyűjtő, Fél évszázad magyar írásai című könyvének megjelenése kapcsán szervezett előadásán a 91 éves John Lukacs a Pázmány Egyetem előadótermében telt ház előtt beszélt. Előadásában a nép, nemzet, állam és ország kifejezéseket boncolgatta.
Korábban
A rövid bevezető után Nagy Miklós köszöntötte a két év után ismét hazatérő John Lukacsot, akinek egyik leghíresebb idézetével mutatta be a történészt: „Magyarország a hazám, Amerika az otthonom, Magyarország az anyám, Amerika a feleségem”. Az 1946-ban 23 évesen az Egyesült Államokba emigráló történész előrevetítette: négy fő kifejezésről fog beszélni – az államról, a nemzetről, a népről és az országról. A három fogalom (sokkal inkább, mint kifejezés, sőt történelemalkotó tényezők) egyáltalán nem ugyanazt jelölik, ám áthatják egymást, mondta.
Elsőként az állam szóról beszélt, elmondta, hogy az „állam” egy, a nyelvújítás korában létrejött szó, 1848 körül keletkezett, a középkorban még nem használták. A nagyhatalmak Magyarországgal való viszonya tükrében boncolgatta az önálló, független magyar államiság kérdését, amely 1526 és 1918 között egyáltalán nem, és a második világháborút követő 45-46 évig sem létezett. Lukacs Tocqueville-re hivatkozott, aki már az 1830-as években előre látta, hogy két nagyhatalom, az USA és Oroszország fogja meghatározni a világtörténelmet, a történész szerint a próféta szólt belőle, ugyanis ez ma is fennáll. Akármennyire is egoisták vagyunk, nem szabad elfelejteni, hogy a nagyhatalmak hozzánk való viszonya határozza meg a sorsunkat, tette hozzá.
A nemzet szóról elmondta, hogy az a magyar nyelvben sokkal régebbi, mint maga az állam, a nemből ered, és már a középkorban is létezett. Hitlert idézve elkülönítette a nacionalista és a patrióta, hazafi szavakat, szerinte a Harmadik Birodalom leendő vezetője már korán kinyilvánította, hogy ő az előbbi, és nem a hazafi kategóriába esik. Lukacs szerint a patrióta szó inkább védő jellegű, a védelemre utal. Kitért a nemzeti hadsereg kérdésére is, elmondta, a 16. századtól a magyar hadsereg nem volt képes megvédeni az országot, és nem a magyarok szabadították meg az országot a töröktől, nemzeti hadsereg csak 1848-ban lett ismét, amely ki tudta verni az osztrákokat a határokon kívülre, azonban a cári seregek megjelenése felborította az egyensúlyt.
Beszélt a nép és a nemzet szavak közötti eltérő vonásokról is, mint elmondta, a Horthy-rendszer idején nagy volt a különbség a nemzet és a nép szavak között, a nemzetet főként a hagyományos, jobboldali körök használták, míg a nép szót kevésbé. Érdekesség, hogy más országokban már nem létezik e kettőség, hiszen például Nyugat-Európa egyes országaiban a nép, nemzet, állam szavak már évszázadok óta elválaszthatatlanok egymástól. Véleménye szerint nem tudjuk, ki a nép, a nép absztraktum és kirekesztő fogalom, ma a népuralom korában, a népfelség korában élünk, amely elvet kihasználva a hatalmasságok az egyéni szabadságot könnyen korlátozhatják, ez világprobléma.
De kiből áll a nép? – tette fel a kérdést. Két fontos kifejezést említett meg, a közvéleményt (olvasott, művelt osztály) és néphangulatot (amelyet lehet manipulálni, hiszen mint elmondta, szentimentális és cseppfolyós, ami a modern tömegtársadalomnak egy óriási problémája), ám e két szó nem ugyanaz. Példaként hozta fel Oroszországot, ahol közvéleményről beszélni helytelen, hiszen alig olvassák a kormányellenes újságokat, ám fontos, hogy azok léteznek.
Lukacs szerint az „ország” jóval mélyebb és maradandóbb fogalom a nemzetnél, az államnál vagy a népnél. Az „államra” építő ideológiák, vagy a nép és az állam helyett az „országot” nevezte a legrégebbi és egyben a legfontosabb fogalomnak. „Ami Trianonban volt, helytelen és hibás, de visszafordíthatatlan, kötelességünk támogatni és tartani a kapcsolatot az országon kívül élő magyarsággal, amely folyamatosan csökken. Ám most ez a mi országunk, örökösök vagyunk, mint állam, mint nép, mint nemzet – ezeket nekünk őriznünk kell. Mindez nem attól függ, ki uralja az országot, ide tartozunk, ez a mi örökségünk” – zárta beszédét Lukacs.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője
- Így buktak el az iráni sivatag ősi városai
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben 19:05
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn 15:05
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában 12:20
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap