A vörösterror 133 napja

Jodie Foster szerelmére vágyott, ezért meglőtte Reagan elnököt

2019. március 30. 08:15 Múlt-kor

„Remélem, hogy mindannyian republikánusok.” Az Amerikai Egyesült Államok republikánus elnökét, Ronald Reagant a műtőasztalon sem hagyta el legendás humorérzéke, amikor golyóval a testében az őt éppen operálni készülő sebészcsapat politikai irányultsága felől érdeklődött. „Ma mindannyian republikánusok vagyunk” – jött Dr. Joseph Giordano megnyugtató válasza, aki végül sikeres operációt hajtott végre az elnökön. A tüdőn lőtt Reagan elleni merénylet mögött nem politikai indokok húzódtak, egy reménytelen szerelemtől gyötört fiatalember lépett akcióba.

Ronald Reagan

John Warnock Hinckley gazdag családba született.  Apja, az idősebb John Warnock Hinckley, egy texasi olajmágnás és a tekintélyes Vanderbilt Energy Corporation elnöke volt. Az ifjabb Hinckley tehát igen jó esélyekkel indult az életben, de jött Martin Scorsese Taxisofőr című, 1976-os filmje a babaarcú Jodie Fosterrel és minden a feje tetejére állt.

Mielőtt a film, és különösen a gyönyörű színésznő rabjává vált volna, Hinckley-t céltalan élete okozta lelki gyötrelmek kínozták. Miután a texasi egyetemről kihullott, elhatározta, hogy dalszerzői karriert épít Los Angelesben, de elképzelését nem koronázta siker. Az irányt vesztett fiatalember ebben az időszakban tekintette meg a Taxisofőr című filmet, amelyben a főhős, Robert De Niro egy szenátor ellen tervezett merénylettel akarta megmenteni egy szívének kedves, Jodie Foster által megszemélyesített, gyermek prostituáltat.

A tinédzser Jodie szinte megigézte Hinkley-t, aki az elkövetkezendő években megpróbált a nővé cseperedő színésznővel kapcsolatba kerülni, ám a telefonhívások, és az ajtó alatt becsúsztatott versek és szerelmes levelek nem értek célt. Mivel minden közeledési kísérlete kudarcot vallott, Hinckley egy igazi nagy dobás véghezvitelével próbálta elkápráztatni imádott királynőjét. Rober De Niro nyomdokait követve elhatározta, hogy merényletet követ el az Egyesült Államok elnöke, Ronald Reagan ellen.

Hinkley alaposan felkészült az akcióra, behatóan tanulmányozta a John F. Kennedy elnök ellen elkövetett merényletet, fegyverismeretet tanult és lőgyakorlatokra járt. Aztán 1981. március 30-án elérkezett a nagy nap. Miután az amerikai szakszervezeti szövetség által életre hívott konferencia  lezárult, Reagan délután fél kettő körül kilépett a washingtoni Hilton Hotel kijáratán, amely előtt a sajtó munkatársai közt megbújva ott várakozott Hinkley is. Miután megpillantotta az elnököt, Hinkley előhúzta fegyverét és hat lövést adott le a tömegből Reagan irányába.

A lőgyakorlatokra elköltött dollárok azonban elszórt pénznek bizonyultak, mivel Hinckley Reaganon kívül szinte mindenkit eltalált; az elnök szóvivője, egy testőr és egy rendőr is golyó ütötte sebtől rogyott a földre. Reagant végül egy közeli limuzin oldaláról visszapattanó golyó sebesítette meg a tüdején.

Miután kilőtte a tárat, Hinckley a helyszínen maradt. Bírósági tárgyalása végül felmentéssel zárult, köszönhetően a pszichiátriai szakvéleménynek, amely beszámíthatatlannak ítélte a színésznő igézetében élő Hinckley-t. A felsült, lánglelkű merénylőt így a börtön helyett a washingtoni St. Elisabeth Kórház elmegyógyintézetébe zárták, ahonnan 2016-ban engedték szabadon.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!