Jodie Foster szerelmére vágyott, ezért meglőtte Reagan elnököt

John Warnock Hinckley gazdag családba született.  Apja, az idősebb John Warnock Hinckley, egy texasi olajmágnás és a tekintélyes Vanderbilt Energy Corporation elnöke volt. Az ifjabb Hinckley tehát igen jó esélyekkel indult az életben, de jött Martin Scorsese Taxisofőr című, 1976-os filmje a babaarcú Jodie Fosterrel és minden a feje tetejére állt.

Mielőtt a film, és különösen a gyönyörű színésznő rabjává vált volna, Hinckley-t céltalan élete okozta lelki gyötrelmek kínozták. Miután a texasi egyetemről kihullott, elhatározta, hogy dalszerzői karriert épít Los Angelesben, de elképzelését nem koronázta siker. Az irányt vesztett fiatalember ebben az időszakban tekintette meg a Taxisofőr című filmet, amelyben a főhős, Robert De Niro egy szenátor ellen tervezett merénylettel akarta megmenteni egy szívének kedves, Jodie Foster által megszemélyesített, gyermek prostituáltat.

A tinédzser Jodie szinte megigézte Hinkley-t, aki az elkövetkezendő években megpróbált a nővé cseperedő színésznővel kapcsolatba kerülni, ám a telefonhívások, és az ajtó alatt becsúsztatott versek és szerelmes levelek nem értek célt. Mivel minden közeledési kísérlete kudarcot vallott, Hinckley egy igazi nagy dobás véghezvitelével próbálta elkápráztatni imádott királynőjét. Rober De Niro nyomdokait követve elhatározta, hogy merényletet követ el az Egyesült Államok elnöke, Ronald Reagan ellen.

Hinkley alaposan felkészült az akcióra, behatóan tanulmányozta a John F. Kennedy elnök ellen elkövetett merényletet, fegyverismeretet tanult és lőgyakorlatokra járt. Aztán 1981. március 30-án elérkezett a nagy nap. Miután az amerikai szakszervezeti szövetség által életre hívott konferencia  lezárult, Reagan délután fél kettő körül kilépett a washingtoni Hilton Hotel kijáratán, amely előtt a sajtó munkatársai közt megbújva ott várakozott Hinkley is. Miután megpillantotta az elnököt, Hinkley előhúzta fegyverét és hat lövést adott le a tömegből Reagan irányába.

A lőgyakorlatokra elköltött dollárok azonban elszórt pénznek bizonyultak, mivel Hinckley Reaganon kívül szinte mindenkit eltalált; az elnök szóvivője, egy testőr és egy rendőr is golyó ütötte sebtől rogyott a földre. Reagant végül egy közeli limuzin oldaláról visszapattanó golyó sebesítette meg a tüdején.

Miután kilőtte a tárat, Hinckley a helyszínen maradt. Bírósági tárgyalása végül felmentéssel zárult, köszönhetően a pszichiátriai szakvéleménynek, amely beszámíthatatlannak ítélte a színésznő igézetében élő Hinckley-t. A felsült, lánglelkű merénylőt így a börtön helyett a washingtoni St. Elisabeth Kórház elmegyógyintézetébe zárták, ahonnan 2016-ban engedték szabadon.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hidegháború

• A hidegháború törte össze a Los Angeles-i olimpiáról szőtt álmainkat
• Egy félsziget, két külön világ: az örök békétlenségre ítéltetett Korea
• Földön túli amerikai örömmámor, avagy így hódította meg a Holdat az Apollo–11 legénysége
• Váratlanul érte Irán utolsó uralkodóját a nép elsöprő dühe
• Mennyei manna tartotta életben Nyugat-Berlin szovjet blokád alatt sínylődő lakóit
• Forródróttal a hidegháborúban, avagy így tartotta egymást sakkban a két nagyhatalom 
• A hírszerzés csődje, avagy így bukott meg a Castro-rezsim ellen szőtt mesterterv a Disznó-öbölben
• 10 tény a berlini falról
• „Tűzzel küzdünk… Engedjetek ki… Meg fogunk égni…” – Ötvenöt éve történt az Apollo–1 tragédiája