Isteni eredetűnek vélt anyagból készült tárgyakkal temették el a maja gyermekáldozatokat

Az obszidiántöredékeket Guatemalában, a Ceibal néven ismert lelőhelyen fedezték fel – olvasható a Journal of Field Archaeology tanulmányában. A lelőhelyet először a Harvard Egyetem kutatói térképezték fel alaposan az 1960-as években. A Ceibal-Petexbatun Régészeti Projekt régészei, immár a modern technológia segítségével, 2005-ben láttak neki ismét a terület feltárásának, és a vizsgálataik még manapság is folynak.

A kutatók többek között egy 2-4 évesen feláldozott gyermekek maradványait rejtő sírban is találtak obszidiánt. A két gyermeket arccal egymással szemben helyezték végső nyugalomra, melléjük pedig egy hosszú obszidiántőrt, valamint egy kidolgozatlan obszidiándarabot fektettek. 

Egy másik sír öt gyermekáldozatot rejtett, akik közül négyen 1 évesnél fiatalabban haltak meg, míg az ötödik 3-4 éves volt. Az áldozatokat úgy temették el, hogy maradványaik keresztalakot formázzanak, ezért a maják vájtak egy keresztalakú mélyedést. Egyikük csontjait mind a négy égtáj irányában elhelyezték, azok (mármint az égtájak) ugyanis nagy jelentőséggel bírtak a maja kozmoszban. Az ötödik gyermeket a nyugati és a déli irányban fekvő áldozat közé temették (egyelőre nem világos, hogy miért, ez ugyanis szokatlan a keresztalakú temetkezéseknél), mellé azonban nem helyeztek tárgyakat. A legidősebb gyermeket nyugati irányban temették el. A sírban összesen öt obszidiándarabot helyeztek el, négyet az égtájak irányában fekvő áldozatok maradványai mellett, egyet pedig a középen, a csontok között.

Obszidiántárgyaknak a sírokban hasonlóképpen történő rituális elhelyezésére a kutatók korábban még nem találtak példát a maja alföldön. „A mezoamerikai hagyomány szerint az obszidiánnak isteni eredetet tulajdonítottak, természetfeletti erővel felruházva az anyagot” – írják Aojama Kazuo, a japán Ibaraki Egyetem tudósa vezetésével tanulmányukban a kutatók. „Szimbolikus értéke miatt az obszidiánt mezoamerikai vallási szertartások sokaságában használták” – tették hozzá a szerzők.

Ekkoriban még csak formálódóban voltak a későbbi bejáratott kereskedelmi útvonalak a felföldi területekkel, így a helyiek azon döntése, amelynek következtében a rendkívül drága anyagból készült tárgyakat helyeztek rituális célból a sírokban, jelentős áldozat volt a részükről. A középső preklasszikus korban a vulkanikus felföldről a maja alföldre importált obszidián ritka kincsnek számított, amelynek értékét elsősorban az adta, hogy kivételesen éles vágóeszközt lehetett belőle készíteni – írják a szerzők.

Az obszidiántárgyakat feltehetően néhány kiválasztott helyezhette el a sírokban, akiknek megvolt a tudásuk az ilyesfajta szertartások elvégzéséhez. Ezek az emberek valószínűleg a felemelkedőben lévő elit részét képezték, amely megkérdőjelezhetetlen módon élvezte a közösség tiszteletét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek