Ismét fellángolt a vita „Jézus feleségének evangéliumáról”

Mintegy három évvel ezelőtt a római Kopt Konferencián a korai kereszténységgel foglalkozó harvardi történész, Karen L. King meglepő felfedezést jelentett be: egy i. sz. 4. századi kopt papirusztöredéket mutatott be, amely Jézus Krisztus feleségéről szólt. A szakadt papirusz szövege a következőképpen hangzott: „Jézus így szólt hozzájuk: A feleségem…”, majd a következő sorban ez olvasható: „tanítványommá fog válni.”  A névjegykártya méretű szöveg hatalmas vitát kavart, hiszen a keresztény egyház tanítása szerint Jézus nőtlen volt, s példája nyomán fogadott cölibátust a katolikus egyház papsága is.

A papirusztöredéket 2014 áprilisában a Columbiai, a Harvard és a Massachusetts Egyetem munkatársai, kémikusok és biológusok is megvizsgálták, és úgy vélték, a lelet, valamint a hozzá használt tinta az i. sz. 4-8. század között keletkezett, és valószínűleg egy második századi szöveg másolata lehet. (az Arizonai Egyetem szakértői évszázadokkal Jézus Krisztus születése előttre datálták a szöveget.) A brit szakértők tavalyi kutatásuk alapján úgy vélték, a tinta az 1-8. századból való, és szinte lehetetlen lenne hamisítani.

A vizsgálatok eredményei természetesen nem azt bizonyították, hogy Jézusnak valóban volt felesége, illetve szűk tanítványi körébe nők is tartoztak, csupán azt, hogy az említett töredék nem mai hamisítvány, hanem ókori, esetleg kora középkori eredetű. King, aki nem hajlandó megnevezni, ki a ritka irat tulajdonosa, mindig is úgy vélte, hogy a lelet nem tekinthető cáfolatnak Krisztus nőtlenségét illetően, csupán azt bizonyítja, hogy a kora keresztények körében még élhetett az a hit, hogy Jézus nős volt, illetve élénken foglalkoztatta őket az egyházi személyek házasodási „lehetőségei”.

A tulajdonosról mindössze annyit tudunk, hogy a kis papiruszt 1999-ben egy Hans-Ulrich Laukamp nevű személytől vásárolta, aki 1963-ban Potsdamban szerezte meg. Laukamp 2002-ben meghalt, és a családjának megbízott képviselője, Rene Ernest szerint igencsak vitatható az az állítás, hogy övé lett volna a lelet, hiszen – tudomása szerint – nem gyűjtött régiségeket. Ugyanígy érvelt a férfi egyik üzleti partnere, Axel Herzsprung is. Mivel Laukampnak nincsenek leszármazottai, ez a kérdés vélhetően még sokáig nyitott marad. A bemutatott adásvételi szerződéseken több formai hibát fedeztek fel, valamint az aláírások hitelessége is megkérdőjelezhető, továbbá a Nyugat-Berlinben élő férfi 1963-ban bajosan juthatott el az NDK-beli Potsdamba, így – a papirusz eredetiségétől függetlenül – elképzelhető, hogy több valótlanságot is állított a jelenlegi rejtélyes tulajdonosnak a leletről. Már hogyha, valóban tőle szerezte meg.

A tavalyi, németországi Wuppertalban elvégzett vizsgálatok egyik vezetője, Christian Askeland német kutató szerint a lelet hamisítvány. A szakértő megvizsgálta a másik kopt szöveget, János evangéliumának egy részét is, amelyet a rejtélyes tulajdonos korábban a Harvard rendelkezésére bocsátott. Állítólag ezt szintén Laukamptól vásárolta meg. A radiokarbonos vizsgálatok szerint a szöveg legalább 1200 éves, ám a kopt nyelv egyik dialektusában, a lükopolitánban lett írva, amely már több mint 1500 éve kihalt, tehát a kutató szerint János evangéliuma mindenképpen hamisítvány. Ráadásul a szövegtörés megegyezik egy 1924-es könyvben publikált másik papiruszrészlettel, ami felettébb gyanús. „A két kopt töredék egyértelműen ugyanazzal a tintával lett megírva, és valószínűleg ugyanazon írástudó keze által egyazon időben” – fogalmazta meg gondolatait Askeland a New Testament Studies tudományos folyóirat legújabb számában.

King a Biblical Archaeology Reviewnak írt levélben védte meg álláspontját, szerinte a szöveget jóval a lükopolitán nyelv kihalása után másolták, és igyekeztek megtartani az eredeti szöveg sortöréseit is. James Yardley, a Columbia Egyetem kutatójának vegyelemzései szerint a János evangéliuma bizonyosan más tintával íródott, mint a Jézus feleségét említő szöveg, ez pedig megcáfolja Askeland érvelését.

Askeland messze nem az egyetlen kutató, aki szerint a töredék egyértelműen hamisítvány. Leo Depuydt, a Brown Egyetem egyiptológusa tavaly egyenesen egy Monty Python-vázlathoz hasonlította a papiruszt. Más kutatók is elég szkeptikusak az „evangéliumot” illetően: szerintük a szövege ellentmondásos, a rajta lévő foltok több mint gyanúsak, a nyelvtani szókészlete pedig szegényes (egyesek szerint egy elsőéves kopt nyelvet tanuló hallgató sem követne el ilyen helyesírási hibákat). Az egyház az elejétől fogva szenzációhajhászásként értékelte az egészet, szerintük a félreértett szöveg – amely akár ókori eredetű is lehet – „Krisztus menyasszonyára”, vagyis az egyházra utal.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait