Ismeretlen eredetű, hatalmas kőkorsókat találtak Indiában

A laoszi Korsók Mezeje (Wikipedia / Danielloh79 / CC BY-SA 3.0)

A korsók némelyike magas és hengeres, míg a többi részben vagy teljesen a földbe volt temetve. Korábban hasonló kőedényeket találtak Laoszban és Indonéziában.

A régészeti felfedezésről, amelyben India és Ausztrália három egyetemének kutatói vettek részt, a Journal of Asian Archaeology című folyóirat közölt tanulmányt a héten. A kutatást Tilok Thakurita, az Északkeleti Hill Egyetem és Uttam Bathari, a Gauhati Egyetem tudósa vezette.

Nicholas Skopal, az Ausztrál Nemzeti Egyetem régésze elmondta, hogy nem tudják, ki készítette az óriási korsókat, és azt sem, hogy az alkotók hol éltek. Az sem teljesen világos, hogy mire szolgáltak az óriási edények, de a régészek úgy vélik, „a temetkezési gyakorlattal hozhatók kapcsolatba”.

Skopal szerint az Északkelet-Indiában élő naga nép mesélt olyan történeteket, amelyek szerint az asszámi korsókban emberi hamvakat, gyöngyöket és egyéb tárgyi emlékeket találtak. Thakuria azonban a BBC-nek arról számolt be, hogy a régészcsoport már üresen bukkant rá a kőkorsókra. Hozzátette, hogy a korsóknak egykor valószínűleg fedelük is volt.

A következő lépés az lesz, hogy kiássák és alaposan megvizsgálják a kőkorsókat.

Asszámban eddig tíz, ilyen kőkorsókat rejtő helyszínt tártak fel, ahol több mint 700 kőkorsót találtak. Thakuira szerint a kőedények Kr. e. 400 előtt készülhettek. A kutatók megjegyezték, hogy Asszámnak csak kis részén keresgéltek, úgyhogy valószínűleg kiterjedtebb kutatással további ilyen helyszíneket lehetne még felfedezni.

Skopal annak a veszélyére is felhívta a figyelmet, hogy minél jobban húzódik a felkutatásuk, annál inkább nő az esélye, hogy elpusztulnak a leletek, mert a térségben egyre több erdőt vágnak ki, hogy gabonát termesszenek.

Laoszban 2016-ban találtak korsókat, amelyekről úgy gondolják, hogy legalább kétezer éve helyezhették el őket Sziangkhuang tartományban. A kutatók akkor három különböző típusú temetkezést fedeztek fel: gödrökbe helyezett csontokat, amelyek tetején egy nagy mészkőtömb volt, kerámiaedényekbe temetett csontokat, és egy sírba temetett testet.

Skopal szerint az Asszámban és a Laoszban talált edények mérete és struktúrája hasonló. Az alakjuk tekintetében azonban van némi eltérés: az asszámiak inkább gömbölydedek, míg a laosziak inkább hengeresek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát