Iraki háború: az USA második Vietnamja?
2016. március 20. 11:55
„Ez a búcsúcsók az iraki néptől, te kutya!” – kiáltotta Muntaszir az-Zaidi iraki újságíró, mielőtt mindkét cipőjét hozzávágta volna George W. Bushhoz az amerikai elnök és Núri al-Máliki iraki miniszterelnök által 2008. december 14-án közösen megtartott bagdadi sajtótájékoztatón.
Korábban
A zsurnaliszta börtönbüntetéssel honorált akciója nagyjából pontos képet ad arról, mit gondol az arab világ az amerikai csapatok által vezetett koalíciós erők 2003. március 20-án Szaddám Huszein iraki elnök megdöntésére indított háborújáról.
A konfliktus az amerikai és a nemzetközi közvéleményt is megosztja. A háborúban a több tízezer katona mellett több mint 100 ezer civil is életét vesztette, az Abu Graib börtönben az amerikai őrök által elkövetett szörnyűségek pedig az egész világot megrázták. A háború igazolására felhozott két legfontosabb érvről, a Szaddám által birtokolt tömegpusztító fegyverek, valamint az al-Kaidával fenntartott szoros kapcsolat vádjáról is kiderült, hogy minden alapot nélkülöznek. A diktátort végül egy 1982-es mészárlás miatt ítélték halálra, és 2006. december 30-án felakasztották.
A háború kezdetén úgy tűnt, a koalíciós erők villámgyors győzelmet aratnak, a néhány hét alatt legyőzött iraki reguláris hadsereg helyét azonban fokozatosan felkelő gerillacsoportok vették át, amelyek hatékonyan vették fel a küzdelmet a megszállókkal szemben. A lázadók a központi hatalom meggyengülése miatt kialakult zűrzavarban mintegy 250 ezer tonna hadianyagot vittek el a katonai raktárakból. Irakban eluralkodott a káosz. A szélsőséges iszlamista csoportok megerősödtek, mindennapossá váltak az öngyilkos merényletek.
Bár fennállt a veszélye, hogy az iraki háború az USA második Vietnamja lesz, a Bush elnök által 2007 elején a koalíciós csapatok élére kinevezett David Petraeus tábornoknak végül sikerült úrrá lenni a káoszon. Az utolsó amerikai katona 2011. december 18-án hagyta el Irakot. Az amerikai kormány mintegy 3000 milliárd dollárt ölt bele a háborúba.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő 14:20
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” 13:34
- Hirosima és Nagaszaki nélkül: Egy alternatív világrend képe 12:34
- A Hohle Fels vízimadara, a figurális művészet hajnala 11:12
- Ferenc pápa rajong a történelemért és az irodalomért 10:49
- Tréfás pillanatok bolondok napjára 09:50
- Titokzatos bronzkori lelet: 3500 éves tőröket találtak 09:05
- A gúnynév, amit komolyan vettek: a „Legyőzhetetlen Armada” 08:13
