2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

„Inkább Hitler, mint a háború” – a kettészakított Franciaország

2020. szeptember 6. 08:22 Czókos Gergő

Holokauszt Franciaországban

A Vichy-kormány működése alatt több, a zsidók jogait korlátozó törvény is született, amelyeket önként, német nyomás nélkül léptettek életbe a rezsim vezetői. Az 1940 októberében meghozott első zsidótörvény értelmében a zsidó származású franciák nem tölthettek be választott hivatalt, nem dolgozhattak újságíróként, rádiósként, tanárként, a film és a színház területéről is kitiltották őket.

1941 júniusában született meg a második zsidótörvény, amely a szabadfoglalkozású pályákon két, az egyetemeken pedig három százalékban maximalizálta a zsidók számarányát.

A zsidótörvényeket Franciaország észak-afrikai gyarmatain is életbe léptették. Tunéziában, Algériában és Marokkóban is működtek munkatáborok, ahol elsősorban a szefárd és mizrahi zsidókat dolgoztatták embertelen körülmények között. A lágerekben sokan vesztették életüket maláriában és vérhasban, de a kiszáradás és az éhség, valamint a skorpió- vagy viperamarás is szerepelt a gyakori halálozási okok között.

A zsidók élete Franciaország 1942. novemberi teljes megszállásáig csak az északi területeken forgott veszélyben. Párizsban a nácik utasítására a francia rendőrség alakulatai az 1942. július 16-i nagy razzia során több mint 13 ezer, főként külföldi állampolgárságú zsidót (köztük 4501 gyereket és 5802 nőt) tartóztattak le.

A gyerekek összegyűjtését a Vichy-kormány miniszterelnöke, a „mintakollaboráns” Pierre Laval rendelte el, hivatalosan humanitárius okokból: indoklása szerint szerette volna elérni, hogy a gyerekek Auschwitzban újra egyesülhessenek családtagjaikkal.

A foglyokat előbb az úgynevezett Téli Kerékpárpályára vitték, majd néhány nap után a Párizs környéki koncentrációs táborokba hurcolták őket. Innen Auschwitzba vezetett az útjuk, de a gyerekek már nem találkozhattak szüleikkel.

A második világháború alatt a Franciaországban élő 200 ezres külföldi – náci üldözések elől ide szökött – zsidóság negyedét érintették az üldözések, míg a 150 ezer francia állampolgárságú zsidó közül mintegy 25 ezret deportáltak. A közel 80 ezer elhurcolt zsidó 85 százalékát a kollaboráns francia rendőrség tartóztatta le.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Német katonák a párizsi Place de l'Opera terénA compiégne-i erdő 22 éven belül másodjára lett világháborús fegyverletétel színhelye, a szerepek azonban most felcserélődtekA Saint-Étienne-be látogató Pétain marsallban a veteránok és a francia lakosság zöme a hős verduni védőt és nem a nácikkal kollaboráló politikust láttaPétain marsall Otto Abetz német nagykövettel ráz kezet a fegyverszüneti egyezményt francia részről aláíró Charles Huntziger tábornok temetésénPétain egy észak-afrikai delegációt fogad Pierre Laval miniszterelnök Pétain perében tanúskodik 1945-benPétain az életét egykori beosztottjának, Charles de Gaulle-nak köszönhette„Az Önök ítéletére az Istené és az utókoré felel majd, ennyi elég lesz lelkiismeretem és emlékezetem számára. Franciaországra bízom magam” – mondta Pétain 1945-ben.
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár