Így nézett ki Naia, a 13 ezer éve élt „mexikói“ kislány
2018. február 26. 10:41 MTI
Rekonstruálták az amerikai kontinensen valaha talált legteljesebb és legrégebbi, mintegy 13 ezer éves csontváz egykori arcát. Az arc háromdimenziós képén, amelyet a mexikóvárosi Nemzeti Antropológiai Múzeumban mutattak be szerda este, szembetűnőek a kiugró arccsontok, a lapos orr és a ferdevágású szemek.
Korábban
A maradványokat, amelyek egy, a mai Mexikó területén élt tizenéves lányhoz tartoznak, a Yucatán-félsziget egyik földalatti, Hoyo Negro (Fekete lyuk) nevű barlangjában találták 2007-ben. A csontokat felszínre hozó búvárok a hajdani kislányt Naiának nevezték el, a név görögül vízi nimfát jelent.
Az arc háromdimenziós képén, amelyet a mexikóvárosi Nemzeti Antropológiai Múzeumban mutattak be szerda este, szembetűnőek a kiugró arccsontok, a lapos orr és a ferdevágású szemek. Markánsan különbözik a ma élő amerikai őslakosoktól, akiknek szélesebb és kerekebb koponyájuk van. „Nagy meglepetés volt számunkra. Nem számítottunk arra, hogy ilyen arcot fogunk látni" - mondta James Chatters antropológus.
Amerika első lakói valószínűleg Szibériából érkeztek a Bering-földhídon át mintegy 26 ezer évvel ezelőtt. Naia, aki a kutatások szerint 15 és 17 éves kora között halt meg, nehéz életet élt - fejtette ki Chatters. Hosszú utakat járt be gyalog, szenvedett az éhezéstől, legalább egyszer szült, és a karján harapás érte.
A lány csontjait nagytestű állatok - kardfogú tigrisek, gigászi lajhárok, elefántszerű masztodonok - maradványai mellett találták a barlangban. A szakemberek szerint a lány belezuhant a barlangba, és a zuhanás után röviddel meghalt, erre utal több helyen eltörött medencecsontja. A barlangi sírt, amelyet mintegy tízezer évvel ezelőtt elöntött a tenger, ma 42 méteres víz borítja.
Fogzománca és a csontjaira rakódott ásványok szénizotópos kormeghatározása alapján 13-12 ezer évvel ezelőtt élhetett. A Naia őrlőfogaiból kivont DNS korábbi években végzett elemzése azt mutatta, hogy Naia és a mai amerikai őslakosok közös őstől származnak. Az analízis eredménye azt bizonyította, hogy a mai amerikai őslakosok a legkorábbi paleoamerikaiak utódai. Ők Északkelet-Ázsiából költöztek a hajdani Bering-földhídra, a Szibériát Észak-Amerikával összekötő, ma tenger borította földszorosra 26-18 ezer évvel ezelőtt, és innen indultak dél felé, hogy benépesítsék Észak-Amerikát nagyjából 17 ezer évvel ezelőtt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap