Így nézett ki Dubaj az olajkorszak előtt

2015. augusztus 24. 18:02

Ha Dubajról esik szó, általában mindenki az Egyesült Arab Emírségek kőgazdag városára gondol, ahol még a sivatagból is virágzó kertek és több száz méter magas felhőkarcolók nőnek ki, nem is beszélve a tengerbe épített mesterséges szigetekről. Nem volt azonban mindig így, hiszen mielőtt a város környékén 1966-ban felfedezték volna az olajat, Dubaj egy teljesen átlagos arab városnak számított, igaz, a kikötője már a századfordulón is meghatározó volt a térségben. A városban a villamos energiát csak 1950-ben vezették be, valamint a telefonkábeleket is ebben az évben fektették le. 16 képen mutatjuk be az „olaj előtti”, 1950-1960as évekbeli Dubaj mindennapjait.

Korábban

• Jeruzsálem, az erőszak szent városa
• A "sivatagi Manhattan" is felkerült a veszélyeztetett helyszínek listájára
• Mától a pokol kapui zárva tartanak

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?