2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Így alakította át a tuberkulózis a 19. századi divatot

2016. július 11. 13:41

Hosszú szoknyák, méretes pajeszok

A 19. század második felében azonban jelentős változás következett be az orvostudományban: 1882-ben Robert Koch bejelentette, hogy mikroszkópja alatt sikerült kimutatni az elterjedése miatt morbus hungaricusnak is nevezett gümókórt terjesztő bacilusokat. Lassan kikristályosodott, hogy a ragályos fertőzés összefüggésben áll a helytelen táplálkozással és a rossz életkörülményekkel, és bár a nyomor betegségének nevezték, ez pusztított gyakran a gazdagabbak körében is.

A századfordulóra komoly kampányok indultak Európában és a tengerentúlon is a TBC felszámolására. Érdekes módon ez is nagy hatással volt a női divatra: a szakértők szerint ugyanis a hosszú női szoknyák gyakorlatilag felsöprik az utcákon található baktériumokat, és hazaviszik az otthonokba. A szakértők szerint ezt követően kezdett csökkenni a női szoknya hossza. A fűzőt is támadás alá vették, mondván, a légzés és a vérkeringés korlátozása súlyosbítja a tuberkulózis tüneteit. Az új fűződivat már jóval emberbarátibb lett.

Meg kell jegyezni, hogy a férfidivat sem maradhatott ki a kérdésből. A korszakban a dús szakáll, pödört bajusz és/vagy a dús pajesz volt az úr a férfiarcon. Érdekesség, hogy például a briteknél a krími háborúból hazatérő, ott a melegítő tényezői miatt preferáló katonák terjesztették el, azonban Európa-szerte, valamint az Egyesült Államokban is hódított. Akkoriban a borotválkozás nem számított túl higiénikusnak, ugyanis kevésbé tisztították a pengéket. Az 1900-as évekre a szakállt és a bajuszt már „veszélyesebbnek” mondták a borotválkozásnál, így csillaga hamarosan leáldozott.

„Egyszerűen nincs olyan számítási mód, amely meg tudná mondani a káros baktériumok számát, amely az amazóniai őserdőben egy szakállas arcra leselkedik, de az adatok légiókban mérhetőek” – írta Edwin F. Bowers amerikai orvos, a reflexológia úttörője 1916-ban az McClure’s Magazine-ban. „A kanyaró, skarlát, diftéria, tuberkulózis, szamárköhögés, gyakori és nem gyakori megfázás, valamint számos más fertőző betegség kétségtelenül a pofaszakáll sörtéinek útján terjed” – tette hozzá bölcsen. Az ehhez hasonló szakértői megfigyelések hatására a 20. század első felében valóban eltűntek a dús szőrzetek a nyugati világ férfijainak arcáról. A 19. századi, tuberkulózis inspirálta divateszmények ennek ellenére még sokáig a felszínen maradtak. Visszaszorulásukra azt követően került sor, hogy az orvosok egyre többször kezdték ajánlani pácienseiknek a napozást.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Széll Kálmán és arcszőrzete
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár