Igen veszélyesek és zaklatottak voltak a középkor zarándoklatai
2021. január 7. 10:19 Múlt-kor
Korábban
Az ereklye mellett töltött éjjel
A legfelemelőbb pillanat a zarándokok megérkezése volt. A kegyhely felkészülten várta a látogatókat, akik az úti cél elérését a jelesebb ünnepnapokra próbálták időzíteni, ilyenkor még szebb és monumentálisabb szertartásokon vehettek részt.
A kegyhelyeken a zarándokok legfőbb célja a szentek ereklyéinek felkeresése volt. Az ereklye egyrészt a halott maradványait, például csontját vagy vérét jelentette (elsődleges ereklyék), másrészt minden olyan tárgyat, amelyekkel az elhunyt szent az élete során kapcsolatba került (másodlagos ereklyék). Ez utóbbi lehetett használati tárgy, ruha, mártíromság eszköze, esetleg a sír vagy a koporsó egy-egy darabkája.
A szentmiséken és az imákon túl a hívők a relikviák megpillantására, illetve megtapintására helyezték és helyezik ma is a hangsúlyt. A középkorban és napjainkban is igen nagy szerepe van az érintésnek – erre a legjobb példa a római Szent Péter-bazilikában látható, több mint hétszáz éves bronz Szent Péter-szobor, amelynek lábfeje a folytonos simogatástól gyakorlatilag lecsiszolódott.
A hívők a betegeiket a relikvia vagy a szent sírja közelében próbálták elhelyezni, a fiatal gyermekeket pedig gyakran az oltárra fektették, hogy a lehető legközelebbi kapcsolatba kerüljenek a szenttel. Az ókori pogány rítusokból átvett szokásoknak megfelelően a betegek gyakran a szent koporsója mellett aludtak. Párizsban Szent Lajos uralkodása idején a Notre Dame-ba zarándoklók gyakran töltötték az éjszakát Jézus Krisztus keresztfájának darabja, valamint a testébe fúródó szög társaságában.
Megérkezésükkor a compostelai zarándokoknak is a katedrálisban kellett virrasztaniuk. Így tettek a Jeruzsálembe érkezők is, akiket azonban hitük gyakorlásában gyakran akadályoztak a muzulmánok – például a XIV–XV. században nem engedték meg nekik, hogy a jeruzsálemi Szent Sír-templomban töltsék az éjszakát.
Fojtogató füst és az ajándék
A zarándoklatok elengedhetetlen velejárói voltak az úgynevezett áldozati ajándékok. A leggyakoribb felajánlás valamilyen templomi gyertya vagy olajlámpa adományozása volt, ezeket a hívők a saját lelki üdvükért vagy valamilyen egyéb kérés miatt gyújtották meg a templomokban.
Ezekből olykor igen sok érkezett, a spanyolországi Valenciában Szent János relikviáira ügyelő őr az egyik forrásban például arra panaszkodott, hogy a gyertyák okozta füst betegíthette meg. A zarándokok által elhelyezett viaszgyertyákat a templom személyzete gyújtotta meg, de a zarándokok törekedtek arra, hogy kevés ideig égjenek, hogy később újra felhasználhassák őket.
A gyertya világossága mellett prózaiabb adományozásra is biztatott a hívők által gyakran lapozgatott Útmutató a Szent Jakab zarándoklathoz című írás. A szerzője kisebb fizikai munkára biztatta a zarándokokat, tanácsa szerint a triacastelai kőbányából származó egy-egy mészkődarabkát megragadva vigyünk el egy darabon, így segítve az ottaniak munkáját. Ez az adomány szimbolikus: a hívő bűneit jelképezi, amelyektől az út végén megszabadulhat.
Mindezen jelkép azonban nem csupán egy kődarab lehet. A franciaországi Rocamadourban, Szűz Mária temploma mellett sokféle tárgyat hagytak már a középkorban is a zarándokok: láncot, amelyet a bűneitől megszabadított elítéltnek már nem kellett hordania vagy például egy hajó maradványait, amelyet a hajótörést szenvedő, ám megmenekülő matrózok helyeztek el.
Minden nagyobb zarándokút magában foglal különböző vezeklési rítusokat, amelyek a hosszú vándorút során elnyert belső megtisztulás végére tehettek pontot. Ilyen volt például a rituális fürdés, a megmerítkezés, amelynek két funkciója is volt: a külső és belső megtisztulás.
A lelki szükségletek ezen a ponton kapcsolódnak össze a higiéniával, miszerint a többnapos út után a zarándoknak meg kell mosakodnia, mielőtt a szent ereklyénél tiszteletét tenné, továbbá úgy vehessen részt a körmenetben, hogy ezzel ne zavarja társait. A Jakab-út végállomásaként a Santiagóhoz közeli folyó vizében, míg a szentföldi zarándoklók Jézus megkeresztelkedésének helyszínén, a Jordánban merültek alá.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 20:20
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 17:05
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap