Hosszú küzdelem után rövid élet jutott csak az önálló Montenegrói Királyságnak
2020. augusztus 28. 16:51 Múlt-kor
110 éve, 1910. augusztus 28-án kiáltotta ki I. Miklós fejedelem Montenegró királysággá alakulását, amelynek ezzel ő lett az első királya. A következő évek balkáni háborúinak egyik legnagyobb győzteseként a Montenegrói Királyság ezután jelentősen növelte területét, azonban az első világháború elsöpörte az ország függetlenségét, amely csaknem egy évszázad múlva állt csak helyre.
Korábban
Nagyhatalmak között
A Balkán-félszigetre az ókor végén, illetve a középkor korai szakaszában betelepülő szláv lakosság az illír őslakossággal keveredve hozta létre az első önálló államalakulatot a mai Montenegró területén, ez volt a Dukljai Fejedelemség (görögül Diokleia, latinul Doclea), amely Cirill és Metód térítése nyomán a kereszténységet is felvette.
Montenegró nevét („Fekete Hegy”) a mai ország délnyugati részén található Lovćen-hegy örökzöld erdőinek sötét színéről kapta, a legkorábbi ilyen néven (latinul, „Monte nigro” alakban) való említése 1053-ból, egy pápai dokumentumból való. A helyi nyelven Crna Gora alakban használt név a 15. század tájékán vált az ország elterjedt elnevezésévé a lakosság körében is.
A középkor folyamán előbb bolgár dominancia alá kerülő, majd a szomszédos szerb és bizánci államok között őrlődő állam a függetlenségét bizonyos mértékben rendre meg tudta őrizni a hegyvidéki domborzat miatt az idegen hadak számára rendkívül nehezen járható terepének köszönhetően.
A középkor során a rendszerint Zetának nevezett terület a Nemanjić-ház uralta Szerbia része, majd a helyi Balšić-ház alatt független, majd a rigómezei csata (1389) után létrejött szerb maradványállam, a despotátus része, majd ismét önálló állam volt a Crnojević-dinasztia alatt. Eközben a mai ország tengerparti szakaszát a velenceiek uralták, az itteni, jobbára illír nyelvű (dalmát) lakosságot asszimilálva.
A térségben terjeszkedő Oszmán Birodalom sosem tudta teljesen uralma alá hajtani a montenegróiakat, azonban a 15. század végére jelentős befolyásra tettek szert a lakosság iszlám vallásra térítésével.
Bár formálisan az Oszmán Birodalom shkodrai (iškodrai) szandzsákjának egyik vilajetévé, majd külön szandzsákká vált 1514-ben, 1516-ban a lakosság az iszlámra áttért Crnojević-házi szandzsákbég helyett saját vezetőt választott Vavila cetinjei metropolita (püspök) személyében.
E különös fordulat előbb választott, majd örökletes teokráciát eredményezett: a vladikának nevezett metropolita volt az ország világi és egyházi vezetője egy személyben, egészen a 19. század közepéig.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2014
- Mussolini szeretőjének titkos naplója
- Szexualitás a görög és római vallásokban
- Magyar fürdők és kettétört mankók
- Erotikus és irodalmi lap lett a magyar ős-Playboy
- "Inkább a szexről beszéljenek, mint az áremelésről"
- Az egri vár régészeti kutatásának története
- Középkori kolostorok szemérmetlen titkai
- Azok a csodálatos Gindly lányok
- Templomerődök Erdélyben
- Tizenhét éves korában már világsztárokkal zenélt együtt Miles Davis 19:05
- Szemérmetlen viselkedésével gyakran megbotránkoztatta az erkölcscsőszöket Brigitte Bardot 15:05
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz 12:20
- Szinte a végsőkig ragaszkodtak a katonák korbácsolásához az amerikai tisztek 10:30
- A millenniumi ünnepségek alkalmából avatták fel a Vaskapu-csatornát tegnap
- Kiharcolták a szabad elvonulást a komáromi erődrendszert védő honvédek tegnap
- Báthory Istvánt ma is az egyik legnagyobb királyukként tisztelik a lengyelek tegnap
- Az első vasútvonal megnyitásában sokan ördögi fenyegetést láttak tegnap