2021. nyár: Végzetes asszonyok
ITT támogathatsz bennünket

Hosszú folyamat volt, mire Konstantinápoly valóban Róma örökébe léphetett

2021. június 13. 16:49 Múlt-kor

A Római Birodalom nevében hordozta azt a várost, amelyből alapították, ám történetének utolsó századaiban már egészen más városok töltötték be azt a szerepet, amelyet korábban az Örök Város. Közülük a legfontosabb, utóbb világtörténelmi jelentőségűvé emelkedő Konstantinápoly volt. Ez a város csaknem ezer évre a központja lett a Keletrómai Birodalomnak, majd azt követően az Oszmán-Török Szultánságnak is. Persze ez nem ment egyik napról a másikra, és a városalapító Constantinus császár is hosszú utat tett meg, mire létrehozhatta élete fő művét.

Hagia Szophia
A Hagia Szophia egyik kupolájának mennyezete belülről

Egy birodalom megújul

Közhelyszámba megy a történészek között, hogy az i. sz. 3. században a Római Birodalom mély válságba jutott. Ezt a periódust nevezték el a harmadik századi válságnak, amelynek során a birodalom hosszú távú létezése is veszélybe került. A gyors egymásutánban váltakozó császárok, a barbár népek támadásai, a mindennapi életet megnehezítő gazdasági bajok azzal fenyegettek, hogy maguk alá temetik a Római Birodalmat.

Diocletianus császár (284 – 305) azonban sikeresen reformálta meg az addigi politikai rendszert, és előbb egy augustusnak nevezett társcsászárt, majd két caesarnak nevezett további társuralkodót vett maga mellé. Az így kialakított rendszert a négy uralkodóról tetrarchiának nevezték el.

Diocletianus Nicomediából kormányozta az országát (ma Izmit, Törökországban), társuralkodói Mediolanumból (a mai Milánó), Sirmiumból és Treveriből (a mai Trier). Ezek a városok elkezdtek felzárkózni az egykor volt fővároshoz, Rómához, számtalan építkezés jellemezte ezt a korszakukat, amely azonban túl rövid ideig tartott ahhoz, hogy elődjükhöz hasonló fényes múltú metropolisszá váljanak.

A diocletianusi reformok egy ideig stabilizálták a birodalmat, hiszen a felső vezetés átalakítása mellett komoly szervezeti és gazdasági változtatásokat is kezdeményezett. A császár úgy vélte, hogy a hatalomátadás legbiztosabb módja az, ha előre meghatározott módon és időben lemond a címéről, átadva azt a maga mellé emelt caesarnak.

Ezt Diocletianus és társcsászára 305-ben meg is tette. Az ő helyükre a két korábbi caesar lépett, akik mellé két új caesar emelkedhetett fel. A kijelölésen alapuló öröklés eredményeként két ember hoppon maradt: az egyikük Maxentius, a másik Constantinus volt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. nyár: Végzetes asszonyok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A négy tetrarcha i. sz. 300 körül készült ábrázolása a velencei Szent Márk-székesegyházbanGianfrancesco Penni (1496k.-1528): A Milvius-hídi csata (részlet)Konstantinápoly megalapításaNagy KonstantinA konstantinápolyi Hippodrom egy 15. századi illusztrációnPeter Paul Rubens (1577–1640): Krisztus jele megjelenik Konstantinnak
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár