Honnan származnak a különféle karácsonyfadíszek?
2019. december 20. 09:33 Múlt-kor
Korábban
A karácsonyi égősorok
A karácsonyfának különleges varázst tud kölcsönözni a megfelelő kivilágítás, és az évszázadok során kevés embert tartott vissza az egyre inkább kiszáradó fa gyenge ágaira függesztett gyertyák által jelentett tűzveszély.
A tűz kiütésének megakadályozására a legkézenfekvőbb eljárás az volt, ha égő gyertyákkal sosem hagyták felügyelet nélkül a fát, illetve a biztonság kedvéért egy vödör vizet is tartottak a közelében az azonnali oltáshoz.
Az egyszerű tartókba helyezett gyertyákat sok helyen felváltották a 19. században a valamivel kevésbé veszélyes üveglámpások, illetve az olyan aljsúllyal ellátott gyertyatartók, amelyek nem engedték, hogy a gyertya kitérjen függőleges helyzetéből.
A balesetek azonban még így is igen gyakoriak voltak, olyannyira, hogy a 19. század folyamán az Egyesült Államokban több biztosítótársaság is lobbizott a törvényhozóknál a gyertyák karácsonyfákra aggatásának betiltásáért.

1895-ben egy Ralph E. Morris nevű férfi, a New England Telephone Company alkalmazottja volt az, aki előrukkolt a jóval biztonságosabb elektromos égősorral – a feltalálót a telefonközpontok villogó fényei ihlették meg.
Morris ötlete önmagában még nem vált sikeressé azonnal – a legtöbb ember a korban igen kevéssé hitt abban, hogy a nemrég feltalált elektromos égők valóban biztonságosak, így a 20. század első évtizedében továbbra is a gyertyák, illetve üveglámpások voltak az uralkodó fényforrások a karácsonyfákon.
A karácsonyi égősorok elterjedése akkor vette kezdetét, amikor a General Electric nevű vállalat 1903-ban könnyen felhelyezhető, előre összeszerelt formában kezdte szállítani őket, és a rivális Edison Electric is követte példáját.
Az elektromos égősorokkal körbefuttatott fa nem csupán biztonságosabbnak, de esztétikusabbnak is bizonyult, népszerűsége máig töretlen világszerte.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap