Holokausztmúzeum lesz Quisling oslói villájából

Holokauszttanulmányok központjaként nyílik meg az új évben Vidkun Quisling norvég náci kollaboráns hajdani oslói villája.

2005 január közepén megkezdi működését az norvég holokausztközpont

Költséges belső átalakítások után január közepén 25 történész és más tudós kezdi meg a munkát az Oslo-fjord fölé emelkedő, 300-négyzetméteres óriásvillában, amely "führeri rezidenciaként" szolgált 1941 és 1945 között.

Náci katonák norvég gyermekei A náci apák és norvég anyák utódai ma mintegy 10 és 12 ezren lehetnek. A megszállás alatt "szuper árja"-ként kényeztették őket, a háborút követően azonban a gyűlöltek, megkülönböztettek, gyalázottak életét élték és a kollaboránsok élő mementóivá váltak Holokauszt-múzeum Mussolini villájában Az olasz fasiszta diktátor, Benito Mussolini egykori római villájában rendezik be a holokauszt olasz áldozatainak emlékmúzeumát - jelentette be a város polgármestere A 2006 szeptemberben nyíló oslói holokausztközpont nem az érzelmekre apellál A kollaboráns szinonimájává vált Quisling egykori villájában állandó kiállítás mutatja majd be az etnikai tisztogatásokat: a zsidók megsemmisítése mellett az örmény genocídium, a balkáni etnikai tisztogatások, valamint a kambodzsai és a ruandai népirtás is látható lesz. További norvég hírek a Múlt-koron: Grönland legrégibb síléce Több mint ezeréves, sílécet formázó megmunkált fadarab került elő a föld alól Grönland déli részén, amelyet időszámításunk első évezredének végén foglaltak el a norvégok Dráma az Északi-sarkon Hetvenöt éve, 1928. május 24-én érte el Umberto Nobile léghajós expedíciója az Északi-sarkot. A visszatérés előtt hajójuk kilenc emberrel és nagy mennyiségű felszereléssel, 45 napi élelemmel lezuhant Viking sírok nyomában Az utóbbi fél évszázad legnagyobb viking sírfeltárását kezdik meg hamarosan egy norvég farmon. Az Oslótól délre fekvő területen máris előkerült néhány hajószeg, de a régészek azt remélik, ezeknél értékesebb kincsekre is bukkannak Megmentik az első antarktiszi épületet Egy új-zélandi egyesület elhatározta: restauráltatja az Antarktisz első épületét. A kunyhót egy norvég felfedező, Carsten Borchegrevink építette 1899-ben A Kon-Tiki másával átszelik az óceánt Megépítik a Kon-Tiki balzafa hajó mását, hogy jövőre átszeljék vele az óceánt. A szervezők azt szeretnék megtapasztalni, mit élt át Thor Heyerdahl, mikor életveszélyes útjára vállalkozott

A 2006 szeptemberben nyíló oslói holokausztközpont nem az érzelmekre kíván apellálni

Még több hír a holokausztról

Zsinagógából tornaterem: a ceglédi zsidók tragédiája Berlinben lebontják a Gestapo Múzeumot Internetre került a holokauszt áldozatok központi adatbázisa A britek fele nem hallott Auschwitzról

Ahol hajdan a szolgalelkű, áruló kollaboráns szinonimájává vált Quisling még a lakáskörülményeit tekintve is fasiszta német példaképeit majmolta, 2006 szeptemberétől a skandinávok állandó kiállítás keretében tájékozódhatnak a zsidók megsemmisítéséről, de más népek irtásáról is, valamint az úgynevezett etnikai tisztogatásokról, így az örmények törökök általi tömeges halálba üldözéséről az oszmán birodalomban, a balkáni etnikai tisztogatásokról, a kambodzsai és a ruandai népirtásról.

 

Odd-Björn Fure, a holokausztközpont igazgatója attól tart, hogy a szudáni Dárfúrt is hozzá kell majd számítani ezekhez. A 62 éves bergeni történész a történelem összstruktúrájába akarja újra beleilleszteni a holokausztot azzal, hogy feldolgozzák a többi népirtás témáját is. A kiállítás szólni kíván a náci korszak 15 millió civil rabszolgamunkásáról, a zsidókhoz hasonlóan haláltáborokba hurcolt romákról, homoszexuálisokról és jehovistákról is. A zürichi és berlini akadémiai tapasztalatokkal rendelkező norvég kutató szerint e csoportok és más népirtások belefoglalása az egyetlen helyes erkölcsi hozzáállás, ráadásul a megfelelő mód a holokauszt sajátosságainak megmagyarázására is. Teljesen egyetért ezzel a koncepcióval az oslói zsidó közösség is, amely a tagok felét delegálta a Holokauszt és a Norvégiai Világnézeti Kisebbségek Helyzetével Foglalkozó Tanulmányi Központ tanácsába. 1945-ig 745 norvég zsidót öltek meg, az akkor Norvégiában élő zsidók nem egészen felét.

 

A Quisling-féle "Villa Grande" holokausztközponttá alakításának ötletével a sachsenhauseni koncentrációs tábor egy túlélője, Björn Egge nyugalmazott tábornok állt elő a 90-es évek végén és a terv sokakat megnyert. Az építészetileg mind kívül, mind belül a dölyfös németországi náci építményekre emlékeztető komplexumnak fantasztikus fekvése van a Bygdöy-félszigeten. Az Oslót felkereső turisták errefelé zarándokolnak el a Thor Heyerdahl felfedezőnek szentelt Kon-Tiki Múzeumba, a Fram Múzeumba, ahol megcsodálják olyan norvég sarkkutatók bravúrjait, mint Fridtjof Nansen és Roald Amudsen, valamint itt mennek el a Viking Hajómúzeumba és a Tengerhajózási Múzeumba is.

 

A náci korszak iránt nosztalgiát érző látogatók hiába keresnek majd Quisling-relikviákat a leendő múzeumban, jóllehet az 1945. október 24-én hazaárulás miatt kivégzett kollaboráns miniszterelnök dolgozószobája ugyanúgy egykori állapotában fennmaradt, tölgyfabútoraival és -polcaival együtt, mint felesége, Maria díszes budoárja. A kiállításba csak Quisling - szintén berendezésével együtt - fennmaradt földalatti bunkerét vonják be. Az oslói holokausztközpont elsősorban nem az érzelmekre kíván apellálni, mint ahogy azt például a washingtoni holokausztmúzeum teszik, inkább a racionális megismerésre helyezi a hangsúlyt, és azt a kérdést firtatja, hogyan lehet megakadályozni hasonló események megtörténését a jövőben.

 

(MTI - Panoráma)