Hol ringatták valójában elsőként a civilizáció bölcsőjét?

Ur városának részben újjáépített Nagy Zikkuratja (Wikipedia / Kaufingdude / CC BY-SA 3.0)

Sokáig a sumer kultúrát ismertük legrégebbi civilizációként, amelynek korai fázisa i. e. 4000 körül alakult ki Mezopotámiában, a mai Irak területén. A régészek Uruk-kultúra néven ismerik ezt a fejlődési szakaszt az egyik legősibb város, az Eufrátesz alsó folyásánál található Uruk után. Az utóbbi évtizedekben napvilágra került bizonyítékok arra utalnak, hogy a sumer kultúrának több versenytársa is lehet a legelső civilizáció címéért folyó küzdelemben.

Bár nincs pontosan meghatározva, mitől válik egy kultúra civilizációvá, vannak általánosan elvárt mérföldkövek, például a városiasodás, öntözés és írásbeliség, amellyel a sumerok mind rendelkeztek. A sumer kultúrát Mezopotámiában i. e. 2000 körül a babiloni követte, amelynek a trigonometria, a prím-, négyzet- és köbszámok felfedezését tulajdonítják.

Samuel Noah Kramer amerikai történész a sumeroknak tulajdonítja az első intézményesített vallás kialakítását is. Hatalmas, zikkuratnak nevezett toronytemplomokat építettetek, amelyekben a jól elkülönülő papi kaszt szolgálta rituális keretek között az isteneket.

A főhatalmat viselő isten kortól és helytől függően változott: a korai Urukban Anu égisten volt a legnépszerűbb, míg Nippur városában Enlil, a levegő és a vihar istene uralkodott. Inanna, az „ég úrnője” eredetileg uruki termékenységistennő lehetett, de tisztelete elterjedt más városállamokban is, ahol Istar néven vált ismertté, és más kultúrákban is megjelenhetett, például a levantei Astarté vagy a görög Aphrodité alakjában.

A Gilgames-eposzban helyet kap egy monda, amely nagyon hasonlít a Bibliában az isteni harag elől családját és az állatokat bárkán mentő Noé történetére. Régészek szerint ez is egy sumer eredetű, i. e. 2150 körül keletkezett mítosz, ami századokkal előzi meg a héber változatot.

Más kutatók viszont amellett érvelnek, hogy egyes civilizációk legalább olyan ősiek, ha nem még öregebbek, mint a sumer. Philip Jones, a philadelphiai Penn Museum babiloni tárlatának kurátora szerint „Egyiptom és Sumer körülbelül ugyanabban az időben emelkedett fel”.

Az Irakban évtizedeken át zajló háborúk miatt a régészek nem tudtak a mezopotámiai lelőhelyeken kutatni, az egyiptológusok viszont szabadon áshattak tovább. Ennek eredményeként olyan vésetekre bukkantak, amelyek korban megegyeznek a legkorábbi sumer feljegyzésekkel. Ez arra utal, hogy az egyiptomi civilizáció a sumerrel egyidőben, i. e. 4000 körül kezdte meg diadalútját.

Egy másik lehetséges kihívó az Indus-völgyi civilizáció, amely a mai Afganisztán, Pakisztán és Északnyugat-India területén helyezkedett el, és legkorábbi leletei i. e. 3300 körülről származnak. „Még találhatunk nagyon korai dolgokat az Indus völgyében” – mondta Jones. „Nem lepne meg, ha kiásnánk valamit, ami pont olyan régi, mint a sumer leletek.”

Jones úgy sejti, hogy egy kezdetleges, az Indiai-óceán partvidékén kialakuló kereskedelmi hálózat segíthette ezen civilizációk – Egyiptom a Vörös-tenger mellett, Sumer a Perzsa-öböl északi partján, az Indus-völgy még keletebbre – kifejlődését az ott élő népek körében, erőforrásokat és új ötleteket hordva messzi földekről.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye