Hogyan viszonyult egymáshoz Hunyadi Mátyás anyja és az ő menye, Aragóniai Beatrix?
2021. február 7. 07:44 Kanyó Ferenc
Hunyadi Mátyás minden kétséget kizáróan a középkori magyar történelem egyik legfontosabb személyisége volt, nem véletlenül emelte ki és emeli ki napjainkban is az utókor a koronás uralkodók sorából. A nagy törökverő utódjának életében kiemelkedő szerepet játszott az édesanyja, Szilágyi Erzsébet, aki sokat tett azért, hogy férje és idősebbik fia halála után ő kerüljön a trónra. Második feleségének, Aragóniai Beatrixnak pedig elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy felismertette a királlyal a humanista műveltség gyakorlati hasznát. De vajon hogyan viszonyult egymáshoz az anyóssá váló anyakirályné és a menye?
Korábban
Anya csak egy van, de feleség?
Szilágyi Erzsébet új helyzetet teremtett: korábbi királynéi státusz nélkül lett anyakirályné. A fennmaradt forrásokból azonban úgy tűnik, hogy elődeivel ellentétben sokkal inkább megelégedett a háttérszereppel.
Noha jelentős szerepet játszott abban, hogy a fiát trónra juttassa, attól kezdődően viszont nem kért magának beleszólást az államügyekbe. Mátyás egyébként sem tűrte volna ezt: a fölé kormányzónak kinevezett nagybátyját, Szilágyi Mihályt hamar eltávolítatta a posztjáról.
Erzsébetet az oklevelekben a király anyjaként nevezték meg, ám sajátos státuszát jelezte, hogy az ellátására kirendelt birtokok vegyesen eredtek a hagyományos királynéi birtokokból és a Hunyadi-vagyonból.
Kevésbé ismert tény, hogy Mátyás király az apja roppant magánvagyonát néhány év alatt eladományozta közeli rokonainak és a Hunyadi család familiárisainak. Az anyakirályné a munkácsi és a debreceni uradalmakat kapta meg néhány kisebb birtokkal kiegészítve.
Az állandó királynéi birtokok közül Óbudát egészen addig mondhatta a magáénak, amíg 1461-ben Mátyás el nem vette Podjebrád György cseh király lányát, Katalint. Az új királynét, a szokásoknak megfelelően, Szilágyi Erzsébet kísérte a magyar határról Budára.
A fiatal királyné azonban három évvel később belehalt a szülést követő gyermekágyi lázba, Szilágyi Erzsébet és Mátyás között pedig egyre érzékelhetőbb lett a távollét: az anyakirályné egyre ritkábban keltezte az okleveleit Budáról, ehelyett debreceni, munkácsi és az ismét kezére jutott óbudai tartózkodásáról vannak adataink.
Ennek az oka részben az is lehetett, hogy Mátyás gyakrabban viselt háborút, így Erzsébet reprezentációs jelenlétére a budai udvarban kevésbé volt szükség.
1470-ben aztán Mátyás megismerte Edelpöck Borbálát, egy steini (korábban tévesen boroszlóinak tartott) polgár lányát, és Ludovicus Tubero tudósítása szerint az udvarban magához vette, és törvényes feleségként kezelte.
Hogy Erzsébet mit szólt ehhez a viszonyhoz, azt ránk maradt források híján nem tudhatjuk, de talán árulkodó lehet az a tény, hogy a király édesanyja attól kezdve tartózkodott feltűnően gyakrabban Budán, hogy Mátyás 1476-ban elvette Aragóniai Beatrixot.
A nápolyi asszony árnyéka
Beatrix érkezése gyökerestül forgatta fel a királyi udvartartást, ahogyan arról több történeti forrás, például Bonfini is megemlékezik. Mátyás addigi életének jelentős részét katonai táborokban töltötte, és ennek a hatása a budai mindennapokban is meglátszódott: közvetlenebbül viselkedett az alattvalóival, az étkezéseknél bárki odaléphetett hozzá.
A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2020. téli számában olvasható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap