2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hogyan próbálták biztosítani a munkára való koncentrálást a történelem során?

2020. március 26. 14:59 Múlt-kor

Állandó kérdés minden vezető számára, hogy miként lehet a lehető legjobb teljesítményt kihozni beosztottjaiból, ez pedig különösen így van a jelenlegi veszélyhelyzetben, amikor egyre többen végeznek távmunkát. Gyakori szempont a koncentrálóképesség fenntartása minél hosszabb időn át, amire számos módszerrel törekedtek az idők során – a legtöbb esetben a „zavaró tényezők” eltávolításával, illetve kiszűrésével, a legváltozatosabb eszközök segítségével.

A hatékonyság mindenek felett

A napjainkban bevett nyolcórás munkanap alapja nem az emberi koncentrálóképesség – sokkal inkább olyan munkajogi aktivisták, mint a skót textiliparos Robert Owen küzdelmének eredménye.

A 19. században a gyári munkások könnyen 10 vagy akár 16 órát is tölthettek munkában, hogy zavartalanul folyjon a termelés.

Amikor a Ford amerikai autógyártó 1914-ben levitte nyolc órára a napi munkaórák számát, és öt dollárra duplázta meg a napidíjat, a termelési mutatók egyszerre szárnyalni kezdtek.

Más kísérletek inkább azt igyekeztek szabályozni, mire figyelhet a dolgozó munkaideje alatt. Az ilyen módszerek egyik legkülönösebb példája 1925-ből származik: ez volt a Hugo Gernsback luxemburgi-amerikai író és feltaláló által készített „izolátor”.

A sokak által a tudományos-fantasztikus irodalom egyik atyjának tekintett Gernsback egy igencsak sci-fibe illő „produktivitásnövelővel” állt elő – egy nagyméretű fa sisakkal, amely teljesen eltakarta az ember fejét, és egyedül két üveg ablakocskán lehetett csak kilátni belőle.

Még ezek üvege is feketére volt festve, csupán alul hagyva egy vékony csíkot. Ezzel elméletileg kizárható volt minden zavaró tényező, és az illető csak a munkára koncentrálhatott.

A sisakhoz tartozott még egy oxigénellátó tartály és cső is, amellyel Gernsback azt kívánta megakadályozni, hogy a felhasználó elálmosodjon a zárt légterű sisakban, amelyben folyamatosan növekedett a légzés által a széndioxid-szint. Gernsback írói munkásságát tekintve nem kizárt, hogy az eszköz valóban működött.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Hugo Gernsback New York-i otthonában egy korai televízió-készülékkel 1928-ban. A készülék felső részén látható lyukban van elhelyezve a másfél col (kb. 3,8 centiméter) átmérőjű képernyő, amelynek a hanghoz történő szinkronizálását Gernsback a kezében tartott irányítóval maga végzi (kép forrása: Wikimedia Commons)Démoszthenész (kép forrása: picryl.com)Kierkegaard az asztalánál állva dolgozik (kép forrása: Wikimedia Commons)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár