Hogyan keltek fel időben az emberek az ébresztőóra feltalálása előtt?
2018. november 6. 17:06 Múlt-kor
Korábban
Borsóköpködők
A 17. és 18. századra az önfegyelem háttérbe szorult – már ami a koránkelést illette –, miután elterjedtek az első házi ébresztőórák. Ezek az úgynevezett „lámpásórák” voltak, amelyek belül elhelyezett súlyok mozgatásával ütöttek meg egy csengőt, amely felébresztette az alvó személyt. A 19. században aki a brit városi lakosság köréből megtehette, „felkopogót” alkalmazott – olyan embert, aki egy hosszú bottal addig ütögette reggel a megbeszélt időpontban ablakukat, amíg fel nem ébredtek. Egyes „felkopogók” egyszerű fúvócsöveket is készítettek, amelyekkel borsókat lőttek kuncsaftjaik ablaküvegének. Ezeket az emberi órákat az 1930-as és 1940-es évek folyamán váltották fel az immár olcsóbban elérhető ébresztőórák.
Jó dolog azonban, hogy napjainkban ennyire rájuk hagyatkozunk? Jackson szerint nem feltétlenül. Az a tény, hogy manapság a hétvége egyik fontos programpontja a későig alvás, „arra utal, hogy az embereknek több időt kellene az alvásra szánniuk a hétköznapokban – korábban kellene lefeküdnünk, de nem tesszük” – mondta. Ehelyett későbbig és többet dolgozunk, mint korábban bármikor, estéinket pedig a televíziók, laptopok és mobiltelefonok töltik ki. „Az alvás nem élvez elsőbbséget” – mondta Jackson, „így nincs igazán más választásunk, mint ébresztőt használni.”
E tekintetben Handley szerint a történelem szolgálhat néhány tanáccsal. A kora újkori források alapján úgy tűnik, az emberek ekkoriban igen nagy értéket tulajdonítottak az alvás jótékony hatásainak. „A jó alvás szerves része volt az egészségmegőrzési rutinjuknak” – mondta.
Az éjszaka igen szertartásos része volt a napnak: az emberek altató hatású növényi italokat fogyasztottak, nyugtató illatú virágokkal tömték ki párnáikat, és meditáltak vagy imádkoztak lefekvés előtt, esetleg olyan monoton, de kikapcsoló tevékenységet gyakoroltak, mint a hímzés. Ha tanácsot kellene megfogadnunk a múltban élt emberektől, Handley szerint a legfontosabb az lenne, hogy „helyezzük vissza az alvást 24 órás ciklusunk középpontjába! Becsüljük nagyra és leljük kedvünket benne. Ez a legjobb dolog, amelyet az ember saját magáért tehet.” Ráadásul így az ébredés sem lenne annyira nehéz.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap