Hódításaival támasztotta fel a Római Birodalmat I. Justinianus császár
2021. november 14. 09:56 Múlt-kor
I. Justinianus császár 565. november 14-én valószínűleg elégedetten szenderült örök nyugalomra. 38 esztendőn át tartó uralma alatt sikerült talpra állítania a keresztény államvalláson alapuló, a Mediterráneumot uraló Római Birodalmat, amire I. Theodosius császár óta nem volt példa. A pazar teljesítményhez két fontos „mellékszereplő” is kellett: egy sikerorientált nagybácsi és egy erőskezű feleség.
![angyali sugallat](/ih0Ax/article/main/.630x1260/59135.jpg?lavid=424449)
Angyali sugallat – a legenda szerint I. Justinianus álmában látta először a Hagia Szophia sziluettjét
Korábban
Justinianus (Iusztinianosz) Illíriában – a mai Észak-Macedóniában –Tauresium városában egy illír-római, egyesek szerint makedón-római gyökerű parasztcsaládba született, Petrus Sabbatius néven. Származásából kifolyólag a császári trónig nagyon hosszú utat kellett megtennie, és talán nem is jutott volna a Keletrómai Birodalom élére, ha a gondviselés anyja testvérének, Iusztinosznak (Justinus) köszönhetően nem egyengeti életútját.
Justinus Konstantinápolyban szép katonai karriert futott be, mivel egészen a testőrgárda parancsnoki pozíciójáig küzdötte fel magát. A magas rangú katonatiszt szívén viselte unokaöccsének, Petrusnak a sorsát, aki nagybátyja jóvoltából jogot és filozófiát tanulhatott, majd később hivatalnoki munkát kapott. A hálás Petrus, miután nagybátyja örökbe fogadta, felvette mentora nevét, az ifjúból így lett Flavius Petrus Sabbatius Iusztinianosz.
Justinus 518 nyarán megszerezte a császári trónt, amelynek köszönhetően fogadott fiának is megnyílt az út a hatalom magasabb szférái felé: Justinianus konzuli és hadseregparancsnoki címet szerzett. Az idősödő Justinus 527. április 1-jén társcsászárrá emelte unokaöccsét, aki néhány hónap múlva – ugyanezen év augusztusában – örökbefogadója halálát követően megörökölte a Bizánci Birodalom trónját.
Justinianus a Keletrómai Birodalom császáraként ambíciózus tervekkel kezdte meg közel négy évtizedig tartó regnálását. A kormányzásban számíthatott feleségére, Theodóra császárnére, aki alacsony származása ellenére a Bizánci Birodalom egyik legbefolyásosabb asszonyává vált. Éppen táncosnőként – más források szerint kurtizánként – kereste a kenyerét, amikor a jövendőbeli császárral találkozott.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/2e6889b40e5f4ab36b1e56fb4edfaab7.gif)
Theodóra császárné ábrázolása (Kép forrása: Wikipédia/ Petar Milošević/ CC BY-SA 4.0)
A frigy azonban nem volt egyszerű, mert a bizánci törvények szerint a magas hivatalt betöltő, előkelő emberek nem vehettek el alacsonyabb társadalmi rétegből származó nőket. Justinianus megpróbált lobbizni a törvény eltörlése mellett örökbefogadójánál, Justinos császárnál, de az uralkodó hitvese, aki maga is rabszolgából lett császárnévá, hevesen ellenezte a különféle társadalmi csoportok egybekelését. Euphemia Lupicina azonban 523-ban elhalálozott, így Justinianus és Theodóra házassága előtt elhárultak az akadályok.
Justinianus később sokat köszönhetett feleségének, hiszen az uralma ellen kitört 532-es Nika-felkelés alatt el akart menekülni Konstantinápolyból, ám hitvese meggyőzte, hogy maradjon. Az asszony határozott fellépése után Justinianus Konstantinápolyban maradt, így megőrite trónját. A császár hadvezérei tekintélyes haderő segítségével, 30–40 ezer ember lemészárlásával teremtettek rendet a császárvárosban.
A Nika-felkelés leverése után Justinianus elindíthatta birodalomépítő hadjáratait, amelynek célja a Mediterráneum keleti és nyugati partvidékének egyesítése, azaz a Római Birodalom feltámasztása volt. A nagy terv megvalósítása a császár egyik kedvenc hadvezérére, Belisariusra várt, aki oroszlánrészt vállalt a Nika-felkelés leverésében. Belisarius haderejével átkelt Észak-Afrikába és Karthágót elfoglalva, 534-ben megdöntötte Gelimer vandál király uralmát.
Ennek köszönhetően Justinianus fennhatósága alá került Észak-Afrika partvidékének jelentős hányada. A vandálokon aratott győzelem után Belisarius átkelt Itáliába és elsöpörte a keleti gót királyságot is. A bizánciak 553-ra egész Itáliát uralmuk alá hajtották, sőt az Ibériai-félsziget déli partvidékének megszerzésével Justinianusnak sikerült a Földközi-tengert újra „római beltengerré” változtatnia.
A justinianusi birodalomegyesítés másik pillére az egységes államvallás megteremtése volt. A császár elkötelezte magát az ortodoxia mellett, személyét viszont a pápa fölé helyezte. A kereszténységen kívül más vallást csak fővesztés terhe mellett lehetett gyakorolni a birodalomban. Az egyház megerősítésével párhuzamosan megkezdődött a hellén kultúra lebontása, így a Platón által létrehozott athéni Akadémia leépítése is.
Justinianus jelentős jogügyi reformokat is végrehajtott. 529-ben elkészült a Codex Justinianus, amelyben egy, a császár által megbízott jogtudósokból álló csoport összegyűjtötte és rendszerezte a Kr. u. 2. század elejétől Justinianus uralkodásáig hozott császári rendeleteket. A jog szakértői nem elégedtek meg ennyivel, elkészítettek egy jogi tankönyvet is, majd 534-ben frissítették a Codex Justinianust. A császár 545-ben kiadatta a Corpus Juris Civilist, azaz a polgári törvénykönyvet.
Justinianus mozaikból készült képmása a ravennai San Vitale-templomban (Kép forrása: Petar Milošević/ CC BY-SA 4.0)
A birodalomépítés, a jogi és egyházügyi reformok mellett Justinianus nevéhez köthető a bizánci építészet egyik legszebb és leghíresebb emlékének, az 1453-ig – Bizánc elfoglalásáig – ortodox bazilikaként működő Hagia Szophia (Szent Szófia székesegyház) megépíttetése is. A ma már mecsetként használt keresztény templomot 532-ben kezdték építeni és öt év alatt fejezték be.
Justinianus 565-ben, 82 évesen fejezte be földi pályafutását. Életműve nem volt tartós, birodalma területi integritását ugyanis utódai nem tudták megőrizni.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/57caf2a3fe7581dfa7c42a7714b7d4d9.jpg)
![VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században](/ih0Ax/label/.cut-640x400/786.jpg)
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Az első világháborúban kozákezredet vezetett az utolsó iráni sah tegnap
- Alig váltott ki sajtóvisszhangot a hajdúszoboszlói fürdő két háború közti megnyitása tegnap
- Önmaga védelmét látta el Fidel Castro a Moncada laktanya csúfosan végződő ostroma után tegnap
- Sikert sikerre halmozott a diplomáciában uralkodása idején I. József tegnap
- Interaktív technikai eszközök is segítik a geszti Tisza kastély kiállításának megismerését tegnap
- Cselszövéseivel saját magát is halálra ítélte Lope de Aguirre tegnap
- Folyamatosan lehet jelentkezni az MFB Otthonfelújítási Programjára tegnap
- Visszatér az éjszakai felvonulás a Debreceni Virágkarneválra tegnap
![](https://ad.jumu.hu/www/images/f57dcb25b6a214752390a7126b821019.jpg)