Híres személyek bizarr szokásai

A politikus, aki a kádban vitatta meg az államügyeket

Winston Churchill esti rituáléiban semmi különleges nem volt, hacsak nem az, hogy mindent óramű pontossággal csinált. Az irodalmi Nobel-díjas politikus napi rutinjáról Mason Currey írt Daily Rituals: How Artists Work című könyvében, amelyből kiderül, hogy Churchill este ötkor egy gyenge whiskyt hörpintett fel szódával, majd ledőlt, és másfél órát szundikált, így gyakorlatilag 24 óra alatt másfél napig tudott dolgozni. Ezt a szokását még Kubában vette fel, ahova azért ment, hogy megfigyelje a spanyolok és a helyi gerillák küzdelmét.

Mikor a rövid sziesztát követően fél 7-kor felébredt, fürdőt vett, majd felöltözött és 8-kor elköltötte vacsoráját. Amely egyébként a nap legfontosabb étkezése volt, hiszen Churchill ekkor igazi társasági életet élt: szivarról szivarra gyújtott, ivott, s tette mindezt akár éjszakába nyúlóan. Mikor már mindenki elaludt, a kormányfő asztalához ült és még vagy egy órán át dolgozott. A ködös Albionban igen szokatlannak tetsző alvási szokásai miatt Churchill állítólag a kádban elterülve vitatott meg bizonyos politikai kérdéseket a háborús kabinettel.

A zeneszerző, aki folyton meditált

Bonnban született, zongoristaként már nyolcéves korától szerepelt, 1782-től pedig tanárát, Neefe-t helyettesítette az orgona mellett; 1792-ben ment és telepedett le Bécsben, ahol az arisztokrácia kedvence lett, később zongora- és hegedűversenyeket, kilenc szimfóniát, nyitányokat, kísérőzenéket, baletteket, dalokat, kórusműveket komponált; egyetlen operája a Fidelio, amely a korabeli szabadító opera típusa, s amelyhez négy különböző nyitányt írt.

Ludwig van Beethoven nem tudott megülni a fenekén: titkára, Anton Schindler elmondása szerint miközben dolgozott, folyamatosan járkált, kezére újra és újra egy korsó vizet öntött, mélyen hümmögött és mély meditációba "zuhant". Frissen pörkölt reggeli kávéjához gyakran saját kézzel válogatta ki az összesen hatvan babszemet, majd hosszú sétára indult, hogy kreatív energiákat gyűjtsön, fürdés közben pedig zenét szerzett.

Az író, aki napjában százszor fésülködött

Talán nem túlzás azt állítani, hogy Charles Dickens volt Anglia első igazi irodalmi szupersztárja, a Twist Olivér, a Szép remények, az Örökösök vagy A két város regénye című klasszikusok szerzőjét a viktoriánus kor és az angol nyelvű irodalom legnagyobbjai közt emlegetik. Az anglikán polgárcsaládból származó Dickens regényeiben mindenekelőtt a viktoriánus korszak szociális helyzetét állítja pellengérre, szemléletes, egyszerű nyelvezete mély benyomást keltve ábrázolja az élet árnyoldalait, s különös szeretettel viseltetik az eredeti gondolkodású csodabogarak iránt, gyengéiket sok humorral mutatja be.

"Alapanyagnak" ott volt saját maga is, Dickens ugyanis már-már megszállottan ügyelt külsejére, így hajára, amelyet egyik cselédje állítása szerint a mindig kezénél levő fésűjével naponta százszor is megigazított. S hogy miben rejlett kreativitásának titka? Miközben fogalmazott és lediktálta történeteit asszisztensének, az írófejedelem lassan lépkedett; szigorú időbeosztás szerint, reggel 9 és délután 2 között dolgozott, majd egy háromórás sétára indult. Asztalán mindig, minden a helyén volt, ha írt, a házban síri csönd honolt. Furcsa szokásaitól a hálószobájában sem tudott megszabadulni: mindig észak felé fordulva aludt.

1. A feltaláló, aki irtózott a kerek tárgyaktól
2. A francia, aki napi 50 kávét ivott
3. A politikus, aki a kádban vitatta meg az államügyeket

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye