Hihetetlen szép állapotú középkori hajóroncsot találtak a Fekete-tenger mélyén

A kutatóprojekt nem kifejezetten hajótörések nyomait keresve kezdte el lézeres szkennelés alá vonni a Fekete-tenger fenekét, első számú céljuk a régió természetének mélyebb megismerése volt. Ám természetesen értesültek régész kollégáiktól, hogy a mélyben számos hajóroncsra is bukkanhatnak. A Fekete-tenger relatíve kevés sót tartalmaz és az oxigén koncentrációja is extrém módon kicsi, aminek köszönhetően a más vizekben igencsak elszaporodott, a faszerkezetek gyorsabb lebontását elősegítő miniatűr élőlények itt kevéssé gyarapodnak. Ha egy fából készült hajó elmerült a Földközi-tenger beltengerének számító víz habjaiban, akár évszázadokon át szinte tökéletes állapotban maradt.

A kutatócsapat egészen pontosan 43 hajóroncsot azonosított, a legrégebbi a 9. századból való. Az egyik legszebb módon egy 13-14. századra datálható jármű konzerválódott. A megkérdezett szakértők szerint egészen kivételes leletre bukkantak a kollégák. Számos, főként velencei forrásban olvastak már a most fellelt hajótípusról, ám mindezidáig még egyet sem találtak belőle. A roncs annyira jól ellenállt az idő vasfogának, hogy az árboca még mindig az ég felé mered.

„Mind Velence, mind Genova kereskedői széles körben alkalmazták e hajótípust, sőt mi több a keresztesek zöme ilyen típussal utazott a Szentföldre” – magyarázta Kroum Batchvarov, a Connecticuti Egyetem munkatársa, a projekt vezetője. A kutatók elsődleges célja egyébként a tengerfenék homok- és kőzetrétegeinek tanulmányozása, hogy a térség áradásainak történetét jobban megérthessék.

Kr. e. 5600-ban a Földközi-tenger vízszintjének emelkedése következtében a sósvíz áttörte a Dardanellákat, majd a Boszporuszt is, és hatalmas árhullámot okozott a mai Fekete-tenger medencéjében. Abban az időben a Fekete-tenger valójában nem tenger volt, hanem édesvizű tó, és jóval kisebb vízfelületre terjedt ki, mint ma. A kialakuló árhullám végigsöpört a még úgy is hatalmas tó mocsaras partján kiépülő, virágzó cölöpvárosokon, és azon helyeket, amelyek egykor gyönyörű tópartoknak adtak otthont, több tíz méter mély tenger lepte be.

A jelenlegi tenger méretének kialakulása földtörténeti szempontból villámgyorsan, vélhetően kevesebb, mint egy év lefolyása alatt zajlott le. A „Fekete-tó” partjának szerencsésen megmenekülő lakói szétszéledtek, és továbbadták az özönvíz történetét. Néhány kutató szerint ezen elbeszélés lehetett a Kr. e. 360 körül írott egyik Platón-mű alapja, amelyben a történelemben először vetette papírra Atlantisz nevét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből