Hiába Mátyás minden igyekezete, nem tudta biztosítani a trónt egyetlen fiának

Mátyás imádta a „kis nőket”

„Bölcs a király, ha a harc mezején se felejt el ölelni,
Vénusz a csóknak örül s megnyeri Mars kegyeit.”

Janus Pannonius egyik epigrammájában így foglalta össze Mátyás király hadisikerek kapcsán kialakított credóját. Azt nem tudjuk, hogy pontosan milyen hatékonysággal működött nagy királyunknál a „szeretkezz és harcolj sikerrel” recept, de annyi bizonyos, hogy Mátyás nagy hódolója volt a szebbik nemnek.

A magyar uralkodó hölgyek felé irányuló érdeklődése igazából hosszú évekig morális gátakba sem ütközött, mivel első felesége, az 1464 tavaszán gyermekszülésben elhunyt Podjebrád Katalin után Mátyás közel 12 évig „szingliként” élte mindennapjait. Antonio Bonfini itáliai történetíró feljegyezte, hogy a király „a tisztes asszonyoktól távol tartotta magát”, de a „kis nők” irányában annál nagyobb érdeklődést mutatott.

1470-ben Mátyás III. Frigyes német-római császárhoz látogatott. A bécsi csúcstalálkozó azonban nem csak a politikáról szólt. A magyar király egy táncmulatságon találkozott Edelpeck Borbálával, egy gazdag polgár leányával. Az egyéjszakás kaland szerelmi, szeretői kapcsolattá alakult; Mátyás Budára vitte Borbálát.

Szerelmük gyümölcse egy fiú, Corvin János lett, aki 1473. április 2-án Budán látta meg a napvilágot. Ekkor még senki sem sejtette, hogy Corvin János, akinek vezetékneve a Hunyadiak hollós címerére (Corvinus, azaz hollós) utalt, keresztnevét pedig nagyapja Hunyadi János utáni tiszteletből kapta, egy nap a magyar trón aspiránsai között lesz.

Mátyás 1476-ban házasságot kötött Aragóniai Beatrixszal, de a frigyből nem született gyermek. A magyar uralkodó figyelme egyre inkább Corvin János felé fordult, és kis idő múlva törvényes fiául fogadta a gyermeket. Mátyás többször megeskette a főurakat, hogy halála után fiát, Jánost ültetik majd a magyar trónra. Az eskü önmagában nem biztosíthatta fiának a trónt, ezért Mátyás Corvin Jánosnak hatalmas birtokokat is adományozott, így halálakor fia az ország legnagyobb földbirtokosává vált, akinek 30 vár, több mint 40 mezőváros és közel ezer falu volt a tulajdonában.

Mindez semmit nem ért, mert a fiú mellett nem álltak nagy számban befolyásos főúri pártfogók, és nem támogatta őt mostohaanyja, Beatrix sem, aki azt remélte, hogy az egyik trónkövetelő, Jagelló Ulászló cseh király feleségeként magyar királyné maradhat. Mátyás 1490. április 6-án bekövetkezett halálakor a magyar trónutódlás ily módon nyitott kérdés maradt.

A korona és a kincstár elrablása sem segített Corvin Jánosnak

Corvin Jánosnak, IV. Kázmér lengyel király fián, Jagelló Ulászlón kívül még annak öccsével, János Albert lengyel herceggel is meg kellett vívnia a koronáért. Corvin János mögött nem álltak befolyásos főurak, ráadásul a 17 éves fiatalember politikai tapasztalatok híján vágott bele a küzdelembe. Így a Mátyás halála után a Rákos mezején májusban összehívott országgyűlésen az érdemi vita tulajdonképpen Ulászló és Albert személye körül alakult ki.

A tapasztalatlan Corvin Jánost a főurak végül rávették egy olyan szerződés aláírására, amelynek értelmében a horvát-szlavón báni és a bosnyák királyi cím fejében lemondott a magyar királyi címről. A nevezetes egyezményt 1490. június 13-án írta alá Mátyás fia. A hír hallatára a délvidéki főurak a fejüket fogták és elhatározták, hogy kijátsszák a fegyveres kártyát.

Újlaki Lőrinc vezetésével, aki korábban megesküdött Mátyásnak, hogy Corvin Jánost segíti a trónra, több ezer fegyveres jelent meg Budán, hogy nyomatékot adjon Corvin János trónigényének és semmissé tegyék az általa aláírt korábbi egyezséget. A Beatrix királynő által támogatott Ulászló szintén sereget gyűjtött és megindult Buda felé. Újlaki és Corvin pedig fogta a koronát, és a kincstári vagyont szekerekre rakva elindultak Budáról. A Délvidék felé vették az irányt, hogy a kincs birtokában jelentős sereget toborozzanak.

Beatrix Kinizsit és Báthorit küldte a szökevények után, akik a Tolna megyei Szabaton falu határában Csontmezőnél érték utol Corvinékat. A kevés áldozattal járó, 1490. július 4-én lezajlott ütközetben Kinizsiék diadalmaskodtak. Kinizsiék a megvert „délieket” nem üldözték, küldetésük a kincstár visszaszerzése volt. Corvin Jánosnak sikerült épségben elhagynia a csatateret és végleg letett arról a szándékáról, hogy megszerezze a koronát.

A II. Ulászló néven trónra lépő új magyar király is lezártnak tekintette a párviadalt Mátyás fiával, aki horvát és szlavón bánként folytathatta életét, és sikerrel vette fel a küzdelmet az oszmánok ellen horvát földön. Corvin János 1504-ben 31 évesen hunyt el a harctéren elkapott pestisben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2020

• Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
• Hét halálos divattrend
• Galgamácsa királyi vadászkastélya
• Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
• Aki elhozta Párizst Budapestre
• A Mona Lisa titokzatos elrablása 
• Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
• A darázsderék tündöklése és bukása
• Rubens fejedelmi falvédői