Hét rejtélyesen letűnt civilizáció

Végzetes erdőirtás?

Szinte mindenki számára ismerősek a moaik, azaz a Húsvét-sziget különleges, megalitikus emberfej-szobrai, amelyeknek többsége Kr. u. 1250 és 1500 között készült. A sziget kultúrájának összeomlása újabb klasszikus példája a civilizációk eltűnésének.

A szakértők régóta találgatják, a körülmények pontosan mely változása vezethetett a tengeren több száz kilométerre elnavigálni képes, jelentős épített örökséget hagyó kultúra köddé válásához.

A kutatók többsége amellett érvel, hogy habár a Húsvét-sziget lakóinak gazdálkodási módszerei valóban fejlettek voltak, nem voltak fenntarthatók. A sziget benépesülését (700-1200) követően a telepesek irtásos-égetéses földművelésük keretében kivágták a fák nagy részét, és felélték a sziget természeti kincseit.

A nyomok alapján a Húsvét-sziget utolsó erdejét a 17. században irtották ki, 1700-ra pedig a jelentősebb növényzet utolsó maradványait is eltüntették. Más magyarázatok szerint a sziget lakosságának ekkortájt bekövetkezett csökkenését az európaiak által behurcolt betegségek okozták.

Az utcák nélküli város

A törökországi Çatalhöyüköt gyakran emlegetik a legelső ismert emberi településként, amely városépítő és földművelő emberek civilizációjának részét képezte 7000-9000 évvel ezelőtt Anatólia déli részén.

Az 5000 és 7000 között ingadozó lakosságú Çatalhöyük egyik legkülönlegesebb aspektusa a felépítése: nem rendelkezett a mai értelemben vett utcákkal, ehelyett lakóházai szorosan egymás mellé illeszkedtek, és felülről, a tetőben kialakított lyukakon át lehetett beléjük jutni. További érdekesség, hogy a város a jelek szerint kizárólag magánlakásokból állt, középületek nélkül.

A város falain kívül a legkülönfélébb terményeket termesztették, a búzától a manduláig, a házak falaiba bikák koponyáit építették bele, a családtagokat pedig a lakóházak padlója alá temették. Habár nem rendelkeztek írásbeliséggel, Çatalhöyük lakói összetett társadalmat alkottak, amit képzőművészeti alkotásaik, illetve szertartásaik nyomai bizonyítanak. Hogy pontosan mi vezetett a fénykorát Kr. e. 7000 körül élő és körülbelül Kr. e. 5400-ig lakott város hanyatlásához, máig kérdés.

1. A nagyszerű piramisépítők
2. Végzetes erdőirtás?
3. A Mississippi vidékének őslakosai

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
• A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
• Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
• Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
• Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
• Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
• Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai