Hét meglepő tény a római nőkről
2019. december 16. 19:17 Múlt-kor
Korábban
Nem minden császárné volt ármánykodó méregkeverő
Mind az irodalom, mind a film régi toposza a római császárnék gyilkos összeesküvőkként és vad nimfomániásokként való ábrázolása, akik semmitől sem riadnak vissza, ha valaki saját vagy férjük útjában áll.
Augustus harmadik felesége, Livia a híres történet szerint 52 év házasság után férje kedvenc fügéinek megmérgezésével ölte meg a császárt, míg az ifjabb Agrippina több forrás szerint saját férjével, Claudius császárral hasonlóképpen számolt le.
Elődje, Messalina – Claudius harmadik, kamaszkorú felesége – számos gyilkosság elrendelőjeként és kiengesztelhetetlen nimfomániásként maradt meg a történelem lapjain.
Utóbbi toposz olyannyira tartósnak bizonyult, hogy még az 1920-as években Franciaországban is őt használták fel egy nemi betegségek elleni felvilágosítókampány arcaként.
Korántsem szabad azonban a fenti narratívák mellett forráskritika nélkül elmenni. Érdemes megjegyezni például, hogy Augustus haláláról más leírások nem törtető gyilkosként, hanem hűségesen gyászoló özvegyként festik le Liviát.
Ezen túlmenően a férj megmérgezésének kísértetiesen hasonló narratívája nem csupán Agrippina és Claudius, de más császári párok – Traianus és Plotina, illetve Domitianus és Domitia – esetében is felbukkannak, ami legalábbis megkérdőjelezi e beszámolók hitelességét.
A császárfeleségek aljas összeesküvéseiről szóló, újra és újra felbukkanó toposzok hátterében nagy valószínűséggel a tőlük való félelem áll.
Míg korábban, a köztársaság idején a szenátus volt a hatalom fő birtokosa, a császárkorban immár mindig volt egy nő, aki közvetlenül a hatalom központja mellett állt, és hatással is volt rá.
Ahogy Nancy Reagan amerikai first lady fogalmazott egy alkalommal: „Nyolc éven át háltam az elnökkel, és ha ez nem ad az embernek különleges hozzáférést, akkor nem tudom, mi ad.”
A kérdés, hogy a nők mennyi hatalommal bírtak a császár mellett – és hogy mi e hatalom helyes mértéke – ugyanannyira foglalkoztatta a rómaiakat, mint amennyire napjaink közéletét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyiptom
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- A Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült az arab államok egyesítésére törekvő Nászer elnök
- Előnyei mellett súlyos károkat is okozott a hatalmas Asszuáni-gát
- Fáraók neve vezette sikerre a hieroglifák megfejtőjét, Jean-François Champolliont
- Túlvilági tippekkel és trükkökkel látta el olvasóit az egyiptomi Halottak Könyve
- A törökök „hitehagyása” hozta létre az Egyiptomban máig meghatározó Muszlim Testvériséget
- Hat évnyi eredménytelen kutatás után ütötte meg a főnyereményt Howard Carter
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai tegnap
- Magyar protestánsokat is mentett a holland tengernagy, Michiel de Ruyter tegnap
- Nemcsak prédikált, a pestisben szenvedőket is gyógyította Sziénai Szent Katalin tegnap
- A főapátságot felvirágoztató Uros 800 éves pecsétjét is megtekinthetjük tegnap