Hét Mária-jelenés a világtörténelemből

Egy muzulmán országban

1968. április 2-án kora este egy muszlim buszszerelő, bizonyos Fárúk Mohamed Atva Kairó egyik külvárosában, Zeitounban munka közben átpillantott az utca túloldalán lévő kopt templomra, amelynek tetején, a főkupola mellett egy fehér ruhás nőt látott meg.

Azonnal arra gondolt, hogy valaki öngyilkosságot akar elkövetni, így riasztotta a rendőrséget. Hamarosan nagy tömeg gyűlt össze a templom körül, ám a sugárzóan fényes asszony néhány perc múlva eltűnt a szemük elől.

Gyorsan elterjedt a szóbeszéd, hogy a kopt keresztények és a muzulmánok által is tisztelt Szűz Mária jelent meg a templomtetőn. (A hagyomány szerint a templom közel esett ahhoz a helyhez, ahol a Szent Család megszállt, miután Heródes üldözései miatt Egyiptomba menekült.)

Egy héttel később az eset megismétlődött, ám akkor sem tartott egy-két percnél tovább. Ezt követően a jelenések gyakoribbá váltak, olykor hetente két-három alkalommal, főként hajnalban lehetett látni a rejtélyes nőalakot az azóta már a Fényességes Szent Szűz nemzeti szentélyre átnevezett templom tetején. Olykor néhány percre, máskor több mint egy órára.

VI. Cirill, a kopt ortodox egyház pápája bizottságot hívott össze az ügy kivizsgálására, és már május 5-én „Istentől származónak” ismerte el a jelenéseket. Természetesen a rendőrség is nagy erőkkel vizsgálódott. Eleinte úgy vélték, csak az utcai lámpák fényének visszaverődését lehet látni, majd annak a lehetőségét elemezték, hogy valaki odavetítette a jelenséget a szomszédos épületekről.

Végül nem találtak magyarázatot az egészen 1971 májusáig fel-felbukkanó női alakra, akiről még az egyiptomi szovjet nagykövet is beszámolt Moszkvának. Néhány nap múlva persze leváltották felettesei. Egyszerűen nem létezett alternatív magyarázat, az egyiptomi kormány is elfogadta a jelenéseket valóságosnak.

A rejtélyes nőt több százezren látták a saját szemükkel, többek között maga Gamal Abden-Nasszer egyiptomi elnök is. A fényképészeti manipulációt kizárhatjuk, ugyanis számos független forrás is lencsevégre kapta, és még az egyiptomi televíziónak is sikerült felvételt készítenie róla.

Ennek ellenére számos szkeptikus maradt, akik szerint csupán „szakaszos fényvillanásnak” vagy mikroföldrengések fényjelenségeinek lehettek a tanúi. Voltak, akik úgy vélték, mindez egyfajta vallási tömeghisztéria lehetett, ám ők rendszeresen elfelejtik megemlíteni, hogy nem csupán a keresztények és a muzulmánok, de még a nem hívők is tisztán látták a fényes alakot, aki olykor áldást osztott, máskor egy gyermeket fogott az ölében, néha pedig csak sétált. De sohasem beszélt.

1. A Guadalupe-i Boldogságos Szűz
2. „Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás”
3. A nap zuhan a föld felé
4. Egy muzulmán országban
5. A Szó Anyja
6. A vitatott jelenés
7. Mária országa

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése