Az ágyú szája előtt vagy az elefánt talpa alatt – hét kegyetlen kivégzés a múltból
2020. március 31. 10:50 Kulcsár Ádám
Korábban
Az ágyú szája előtt
Egy, főként Ázsiában elterjedt kivégzési módot alkalmazva az elítéltet háttal kötözték az ágyú nyílása elé, kezeit pedig a kerék küllőihez rögzítették. Amikor a fegyver elsült, a szemtanúk beszámolói szerint a kivégzett személy feje akár 10 méterre is elrepült, a karok és a lábak pedig oldalirányba távoztak.
A kíméletlen kivégzési módszert a XVI. századtól egészen a XX. századig alkalmazták. Valószínűleg a portugál gyarmatosítók „találták fel”, s először 1509-ben Ceylonon, majd 1656-ban a sziget fővárosa, Colombo ostromakor használták: amikor az éhező lakosok kannibalizmusra adták a fejüket, ezzel a véres módszerrel akarták elrettenteni őket az embertelen szokástól.
Később, a XVI–XVII. század folyamán Mozambikban, Indiában és Brazíliában is elterjesztették a módszert. A következő században leginkább Indiában alkalmazták, ahol a szubkontinensen birodalmat építő mogulok büntették így az elfogott lázadókat. A gyarmatosító britek alkalmazkodtak az ázsiai szokásokhoz, s a brutális eljárást a szipolylázadásban részt vevő indiai katonák kivégzésekor újfent alkalmazták.
A feljegyzések szerint ezt a fajta kivégzési módszert 1857 májusa és szeptembere között legalább negyvennégyszer vetették be. Szemtanúk leírása alapján tudható, hogy egy-egy alkalommal valóságos vérfürdő kerekedett a kivégzésből, amely során még a bámészkodók sem voltak biztonságban. A lövegeket csak ritkán töltötték meg a drága ágyúgolyóval, néha vaktöltényt, gyakran pedig kartácsot használtak – utóbbi számtalanszor megsebesítette a nézőket is, akiknek a végtagjait aztán amputálni kellett. A kivégzések idején dögevő madarak keringtek a levegőben, és bizarr módon elkapták a levegőbe kerülő húscafatokat, máskor pedig kóbor kutyák falatoztak a véres helyszínen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap