Hét csapnivaló uralkodó a történelemből
2020. július 24. 15:51 Múlt-kor
Korábban
I. Ranavalona madagaszkári királynő (1828-1861)
Miközben az európai nagyhatalmak egyre több területet sajátítottak ki gyarmatként világszerte, az Afrika keleti partjai mentén fekvő sziget királynője – miután férje halálát követően magához ragadta a hatalmat – minden lehetséges módon akadályozta a brit, illetve francia térnyerést hazájában és udvarában.
Ennek során azonban olyan kegyetlen módon kormányozta népét, hogy a 20. századi diktátorokkal is felveszi a versenyt – uralkodása alatt Madagaszkár lakossága a becslések szerint 5 millióról 2,5 millióra zsugorodott.
Hatalma megtartásához a hegyvidéki merina népcsoport köréből több tízezer fős haderőt toborzott, amellyel sakkban tarthatta a sziget többi lakóját (Madagaszkár lakossága mintegy 18 különböző népcsoportból áll), és előszeretettel alkalmazta az úgynevezett fanompoana hagyományos gyakorlatát. Ez azt jelentette, hogy a sziget lakosai kemény fizikai munkát vállaltak az uralkodónak az adófizetés helyett.
Ranavalona egy alkalommal egy vadászathoz építtetett magának és egész udvarának egy utat a dzsungelben, a munka mintegy 10 000 ember életébe került. Ehhez hasonló munkálatokkal hatékonyan tartotta legyengült, ellenállásra képtelen állapotban népeit.
Míg hajdani férje, I. Radama király engedélyezte az angol misszionáriusok tevékenységét a szigeten, Ranavalona kíméletlenül sújtott le a kereszténységet felvevő lakosokra, bűncselekménnyé nyilvánítva a vallás gyakorlását.
Az évek során több alkalommal is megkíséreltek végezni vele környezetében, az összeesküvésektől rettegő királynő pedig egyre többekkel végeztette el az úgynevezett tangena-próbát. Ennek során az áldozatnak a szigeten őshonos Cerbera manghas nevű fafajta rendkívül mérgező csonthéjas termését kell lenyelnie három csirkebőr-darabbal együtt.
Ha – a méreg hatására – mindhárom bőrdarabot kihányta, ártatlan volt, ha azonban nem mindet öklendezte fel, vagy belehalt a méreg hatásába, bűnös volt. Madagaszkár népei szinte vallásos meggyőződéssel hittek a tangena igazságában, akkor is, ha tényszerűen bizonyítható volt a vádlott ártatlansága.
A tangena-próbát számos bűnvádra kiterjesztették I. Ranavalona uralma alatt, volt olyan év, amelyben a becslések szerint százezren is ily módon vesztették életüket. Leggyakrabban a boszorkánysággal, a kereszténységgel, illetve a lopással vádolt emberek esetében alkalmazták. A tangena által bűnösnek „bizonyítottakat” tilos volt a családi sírhelyeken eltemetni, ehelyett a sziget nehezen megközelíthető pontjain földelhették csak el őket.
Amikor Ravanalona fia, II. Radama megkezdte uralkodását, egyik első intézkedése volt a gyakorlat betiltása és „ítéleteinek” hatályon kívül helyezése – az intézkedés nyomán tömeges újratemetések kezdődtek a szigeten, mivel Ranavalona hosszú uralkodása alatt szinte minden családban akadt valaki, akit a tangena-próbával mérgeztek meg.
Erre az eseményre azonban hosszú ideig kellett várniuk a madagaszkáriaknak: I. Ranavalona 1828-as uralkodóvá koronázásától 1861-ben, 83 éves korában bekövetkezett természetes haláláig hatalmon maradt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
