Hernán Cortés vetett véget az azték aranykornak

Azték katasztrófa

Cortés és serege 1521. augusztus 13-án 13 hajóval megkezdte a város végső ostromát. Az ostromlottak a reménytelen helyzetben csak nagyon gyér ellenállást tanúsítottak, Cuauhtémoc pedig úgy döntött, hogy kíséretével kenukon megszökik. Egy spanyol őrszem azonban észrevette, és gyorsan értesítette kapitányát a szökési kísérletről.

Az aztékok utolsó királyát Cortés elé vitték. Az uralkodónak az volt az egyetlen kívánsága, hogy a spanyol hódító tőrdöfésétől halhasson meg. Mivel Cortés – méltányolva Cuauhtémoc ostrom alatt tanúsított bátorságát – megtagadta a kérést, az azték uralkodó nekifutott, és megpróbálta elragadni kését, de nem sikerült neki. Az aztékok zokogásban törtek ki. Tudták, az aranykor véget ért.

Előjelek az égből

Az aztékok Cortés 1519-es érkezése előtt szokatlan történések hosszú sorozatát észlelték. Egy látványos, csillogó fény egy éven keresztül látható volt az égen, később tűz ütött ki Vitzilopocstli, a háború istenének templomában.

A spanyolok és őslakos szövetségeseik harca az aztékok ellen

Majd ugyanebbe a templomba villám csapott, valamint vulkánkitörések is előfordultak, és egy üstököst is láttak lehullani az égből. Az aztékok minden jelenségben civilizációjuk megszűnésének egyértelmű jeleit látták.

Amikor Moctezuma értesült a spanyolok érkezéséről, vezetőjüket, Hernán Cortést Ketzalkóatllal (Tollaskígyóval), egy kisebb azték istennel azonosította. Arannyal és élelmiszerrel fogadta a spanyolokat, hogy megakadályozza Tenochtitlán felé történő előrenyomulásukat.

Próbálkozása azonban kudarccal végződött, ezért utasította varázslóit, hogy mágia segítségével tegyék beteggé a hódítókat, majd miután ez a módszer sem vált be, nem maradt más megoldás, mint saját palotájában elszállásolni őket. Az aztékok azonban felfedezték, hogy a spanyolok nem félistenek, hanem egyszerű halandók, akiket meg kell ölniük, ha nem szeretnék elveszíteni kedvelt fővárosukat.

Tenochtitlán, az álomváros

Amikor a spanyolok megpillantották Tenochtitlánt, ámulatba ejtette őket a látvány. A tóval körülvett város már attól a perctől kezdve az aztékok fővárosa lett, amikor a helyi törzseket alávetették hatalmuknak.

Tenochtitlán házai kőből épültek, terein számos függőkertet emeltek, a város peremén pedig zöldségeskertek biztosították a lakosság megélhetéséhez szükséges élelmiszerellátást.

A „tóvárost” korának egyik legnagyobb fővárosaként tartották számon, Cortés emberei pedig álomvárosként emlegették, amelyhez hasonlóval egyik európai nép sem büszkélkedhetett. Csodálták a vízvezetékek és hidak bonyolult mérnöki szerkezeteit, az utcákat keresztező csatornákat, és a várost behálózó széles utakat.

A lenyűgöző Tenochtitlánt azonban sajnos csak a visszaemlékezésekből és a régészeti feltárások alapján ismerjük, a spanyol hódítók ugyanis a sikeres 1521-es ostromot követően földig rombolták a várost.

1. Útban a gazdagság felé
2. A nagy Moctezuma udvarában
3. A szomorú éjszaka
4. Visszatérés Tenochtitlánba
5. Azték katasztrófa

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
• Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
• Létezett-e a középkorban „turkáló”?
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?