Hazug gyilkos vagy férfiakat megszégyenítő amazon volt a legendás Vörös Erik lánya?
2019. május 1. 13:31 Múlt-kor
A középkori irodalomban kevés olyan nőábrázolás maradt fenn, amely a sztereotipikus szerepektől eltérne, azonban a skandináv legendáriumban annál több harcias asszonnyal találkozhatunk. Közülük az egyik legérdekesebb, többféle ábrázolásban is megénekelt személy Vörös Erik lánya, Freydis.
Korábban
Az ármánykodó, hidegvérű gyilkos
A latin ábécé a 9. században kezdett el lassan terjedni a skandináv népek lakta vidékeken, azonban igen kevesen – többnyire a keresztény térítők és más egyháziak – használták csupán. A helyiek által használt, kőbe vagy egyéb felületbe vésett rúnák e formájukban nem voltak alkalmasak hosszabb elbeszélések leírására, így a rendkívül színes viking kori skandináv mondavilág csupán a latin írást használó keresztények, illetve egyes írástudó arab utazók feljegyzései, valamint az utolsó portyák után évszázadokkal lejegyzett sagák formájában maradt fenn. Ezek mindegyike azt a veszélyt rejti magában, hogy pontatlanul vagy átértelmezve örökítette tovább az addig szájról szájra továbbadott történeteket és legendákat.
E sagák szereplői közül kétségtelenül az egyik legérdekesebb Freydís Eiriksdóttir személye, aki a híres-hírhedt Vörös Erik (Eirík) lánya. Két különböző sagában is felbukkan: a 13. században lejegyzett Grönland-sagában, illetve a század későbbi szakaszában lejegyzett Vörös Erik-sagában. A Grönland-saga a világ legnagyobb szigete, Grönland felfedezését és betelepülését, valamint a nyugatabbra folytatott expedíciókat írja le, míg Vörös Erik sagája a nevével ellentétben többnyire Erik fiával, Leiffel, illetve a Grönland-saga egyik szereplőjével, Thorfinn Karlsefnivel foglalkozik. Mindkét sagában előfordulnak utazások Vinlandra, azaz az amerikai kontinens skandinávok által felfedezett részére, amely nagy valószínűséggel a mai Újfundlandot jelentette.
Habár Freydis viszonylag rövid szerepekhez jut mindkét történetben, e szerepek nagy jelentőséggel bírnak. Történelmi szemszögből némi ellentmondásba ütközik a két leírás: amellett, hogy a Grönland-saga szerint Freydis Leif édestestvére, a Vörös Erik-saga szerint pedig csupán féltestvére, a régebbi történetben ravasz, számító és hazug nőként szerepel, míg a későbbiben bátorsága kerül kiemelésre. A két saga egyezik abban, hogy Freydist keményfejű, öntudatos, és a férfiakkal egyenrangúként viselkedő nőként írják le.
A Grönland-sagában Freydis egyezséget köt két izlandi testvérrel, Helgivel és Finnbogival, hogy Vinlandra utaznak egy-egy hajóval, és fele-fele arányban osztozkodnak az esetleges javakon. Az egyezség része az is, hogy hajóikban mindannyian ugyanúgy 30 férfit visznek, hogy kiegyenlítettek legyenek az erőviszonyok az új helyen. Freydis megegyezik a Vinlandot már korábban megjárt bátyjával, Leiffel, hogy az általa épített házban lakhatnak mind. Helgi és Finnbogi indulnak útnak elsőként, Freydis pedig néhány nappal később, ugyanis már itt csalást követ el: további öt férfit rejt el hajójában, hogy erőfölénybe kerüljön Vinlandon.
Mire Freydis megérkezik, a testvérek embereikkel már beköltöztek a Leif által épített házba, a nő azonban erőfölényét kihasználva kiutasítja őket onnan. A két fivér kénytelen saját menedéket építeni a közelgő télre. A hideg évszak során Freydisszel számos kisebb összetűzésbe keverednek, amitől viszonyuk csak még ellenségesebbé válik. A tavasz beköszöntével Finnbógi békejobbot nyújt, mondván, unja már az állandó viaskodást. Freydis ismét hazudik neki: azt mondja, megunta Vinlandot, és hazaköltözik. Megegyeznek, a megtermelt javakból mennyit vihet magával, valamint abban, hogy Freydis a fivérek nagyobb méretű hajóján távozhat, és elbúcsúznak.
Freydis saját szállásán egészen más történetet ad elő férjének, Thorvardnak: azt állítja, felajánlotta a fivéreknek, hogy megvásárolja hajójukat, azok azonban dühösen elutasították, és meg is ütötték. Kijelenti, hogy gyávának fogja tartani Thorvardot és elválik tőle, ha nem bosszulja meg e sértést. Thorvard az éj leple alatt elindul embereivel Helgi és Finnbogi táborához, ahol a lakókat megkötözik, majd megölik – egyedül a fivérekkel tartó öt nőt nem hajlandó egyikőjük sem megölni.
Freydis azonban őket is holtan akarja látni, így maga ragad bárdot, és gyilkolja le őket, látszólag élvezve e tettet. Ezután hallgatásra esketi a többieket, és kiköti, hogy az otthon esetleg kíváncsiskodóknak mondják azt, hogy Helgi és Finnbogi úgy döntött, Vinlandon maradnak. Ezután hazatérnek Izlandra, ahol hallgatásukért cserébe busásan megjutalmazzák az expedíció tagjait.
Végül a történtek valódi menete valahogy mégis Leif Eiriksson fülébe jut, aki nem hajlandó fizikailag megbüntetni húgát, azonban rontást tesz rá, azt jósolván, leszármazottainak nem lesz része bőségben. A saga szerint így is alakul, és Freydis leszármazottait az izlandiak mind megvetik a későbbiekben is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Biblia
- Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
- Károlyi Gáspár Bibliája felbecsülhetetlenül mérföldköve a magyar irodalmi nyelv fejlődésének
- A maga korában katonai zseniként ismerte a világ a Ben-Hur szerzőjét
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
- Krisztus megkeresztelésének emlékét őrzik a vízkereszti hagyományok
- Pontos számítások helyett a hagyomány határozza meg Jézus születésének napját
- Néhány perc alatt, rekordáron elkelt a legkorábbi ismert héber Biblia
- A világ legrégebbi ismert Bibliáját állítják ki Tel-Avivban
- A középkorban pontosan kiszámolták a teremtés kezdetének dátumát is
- Megbukott a konzervatóriumi felvételin Giuseppe Verdi, az olasz opera későbbi mestere tegnap
- Tizenöt évesen már utcai énekesnőként kereste a kenyerét Edith Piaf tegnap
- Személyesen Drakula fogadja majd a Fővárosi Állatkertbe érkező vendégeket október végén tegnap
- Találmányával az elefántok megmentéséhez is hozzájárult John Wesley Hyatt tegnap
- A malária és az oroszlánok sem tudták megállítani Kittenberger Kálmánt tegnap
- A háború megrongálta és feketére színezte, de a főváros egyik jelképe lett a Halászbástya 2024.10.09.
- Nagy veszteséggel járt 1944-ben a szovjetek alföldi előrenyomulása 2024.10.09.
- Már az ókor óta végeznek sikeres koponyaműtéteket 2024.10.09.