2020. tavasz: Halálos tudomány

Hazug gyilkos vagy férfiakat megszégyenítő amazon volt a legendás Vörös Erik lánya?

2019. május 1. 13:31 Múlt-kor

A középkori irodalomban kevés olyan nőábrázolás maradt fenn, amely a sztereotipikus szerepektől eltérne, azonban a skandináv legendáriumban annál több harcias asszonnyal találkozhatunk. Közülük az egyik legérdekesebb, többféle ábrázolásban is megénekelt személy Vörös Erik lánya, Freydis.

skjaldmaer
Egy 10. századi svédországi női harcos sírja alapján készült rajz (kép forrása: 0news.net)

Az ármánykodó, hidegvérű gyilkos

A latin ábécé a 9. században kezdett el lassan terjedni a skandináv népek lakta vidékeken, azonban igen kevesen – többnyire a keresztény térítők és más egyháziak – használták csupán. A helyiek által használt, kőbe vagy egyéb felületbe vésett rúnák e formájukban nem voltak alkalmasak hosszabb elbeszélések leírására, így a rendkívül színes viking kori skandináv mondavilág csupán a latin írást használó keresztények, illetve egyes írástudó arab utazók feljegyzései, valamint az utolsó portyák után évszázadokkal lejegyzett sagák formájában maradt fenn. Ezek mindegyike azt a veszélyt rejti magában, hogy pontatlanul vagy átértelmezve örökítette tovább az addig szájról szájra továbbadott történeteket és legendákat.

E sagák szereplői közül kétségtelenül az egyik legérdekesebb Freydís Eiriksdóttir személye, aki a híres-hírhedt Vörös Erik (Eirík) lánya. Két különböző sagában is felbukkan: a 13. században lejegyzett Grönland-sagában, illetve a század későbbi szakaszában lejegyzett Vörös Erik-sagában. A Grönland-saga a világ legnagyobb szigete, Grönland felfedezését és betelepülését, valamint a nyugatabbra folytatott expedíciókat írja le, míg Vörös Erik sagája a nevével ellentétben többnyire Erik fiával, Leiffel, illetve a Grönland-saga egyik szereplőjével, Thorfinn Karlsefnivel foglalkozik. Mindkét sagában előfordulnak utazások Vinlandra, azaz az amerikai kontinens skandinávok által felfedezett részére, amely nagy valószínűséggel a mai Újfundlandot jelentette.

Habár Freydis viszonylag rövid szerepekhez jut mindkét történetben, e szerepek nagy jelentőséggel bírnak. Történelmi szemszögből némi ellentmondásba ütközik a két leírás: amellett, hogy a Grönland-saga szerint Freydis Leif édestestvére, a Vörös Erik-saga szerint pedig csupán féltestvére, a régebbi történetben ravasz, számító és hazug nőként szerepel, míg a későbbiben bátorsága kerül kiemelésre. A két saga egyezik abban, hogy Freydist keményfejű, öntudatos, és a férfiakkal egyenrangúként viselkedő nőként írják le.

A Grönland-sagában Freydis egyezséget köt két izlandi testvérrel, Helgivel és Finnbogival, hogy Vinlandra utaznak egy-egy hajóval, és fele-fele arányban osztozkodnak az esetleges javakon. Az egyezség része az is, hogy hajóikban mindannyian ugyanúgy 30 férfit visznek, hogy kiegyenlítettek legyenek az erőviszonyok az új helyen. Freydis megegyezik a Vinlandot már korábban megjárt bátyjával, Leiffel, hogy az általa épített házban lakhatnak mind. Helgi és Finnbogi indulnak útnak elsőként, Freydis pedig néhány nappal később, ugyanis már itt csalást követ el: további öt férfit rejt el hajójában, hogy erőfölénybe kerüljön Vinlandon.

Mire Freydis megérkezik, a testvérek embereikkel már beköltöztek a Leif által épített házba, a nő azonban erőfölényét kihasználva kiutasítja őket onnan. A két fivér kénytelen saját menedéket építeni a közelgő télre. A hideg évszak során Freydisszel számos kisebb összetűzésbe keverednek, amitől viszonyuk csak még ellenségesebbé válik. A tavasz beköszöntével Finnbógi békejobbot nyújt, mondván, unja már az állandó viaskodást. Freydis ismét hazudik neki: azt mondja, megunta Vinlandot, és hazaköltözik. Megegyeznek, a megtermelt javakból mennyit vihet magával, valamint abban, hogy Freydis a fivérek nagyobb méretű hajóján távozhat, és elbúcsúznak.

Freydis saját szállásán egészen más történetet ad elő férjének, Thorvardnak: azt állítja, felajánlotta a fivéreknek, hogy megvásárolja hajójukat, azok azonban dühösen elutasították, és meg is ütötték. Kijelenti, hogy gyávának fogja tartani Thorvardot és elválik tőle, ha nem bosszulja meg e sértést. Thorvard az éj leple alatt elindul embereivel Helgi és Finnbogi táborához, ahol a lakókat megkötözik, majd megölik – egyedül a fivérekkel tartó öt nőt nem hajlandó egyikőjük sem megölni.

Freydis azonban őket is holtan akarja látni, így maga ragad bárdot, és gyilkolja le őket, látszólag élvezve e tettet. Ezután hallgatásra esketi a többieket, és kiköti, hogy az otthon esetleg kíváncsiskodóknak mondják azt, hogy Helgi és Finnbogi úgy döntött, Vinlandon maradnak. Ezután hazatérnek Izlandra, ahol hallgatásukért cserébe busásan megjutalmazzák az expedíció tagjait.

Végül a történtek valódi menete valahogy mégis Leif Eiriksson fülébe jut, aki nem hajlandó fizikailag megbüntetni húgát, azonban rontást tesz rá, azt jósolván, leszármazottainak nem lesz része bőségben. A saga szerint így is alakul, és Freydis leszármazottait az izlandiak mind megvetik a későbbiekben is.

2020. tavasz: Halálos tudomány
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Kocsit hajtó nő egy gotlandi képes kövön (kép forrása: avaldsnes.info)Az újfundlandi L'Anse aux Meadowsnál feltárt skandináv település napjainkban (kép forrása: ThoughtCo)Egy oldal a Vörös Erik-saga kéziratából (kép forrása: Pinterest)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!