Hátborzongató szertartásokról mesélnek a 9500 éves dél-amerikai sírok
2016. november 29. 13:32
Egy nemzetközi csoport 9500 éves sírokat tárt fel a kelet-közép-brazíliai Lapa do Santo barlangban. Az ott talált maradványok a legrégebbi nyomok, amelyek a régióban gyakorolt komplex temetkezési szertartásokra utalnak. A kutatók mai szemmel nézve ijesztő rituálékra, csonkításra, izmok csontokról való levágására és kannibalizmusra utaló nyomokra is rábukkantak.
Korábban
„A nagyszabású építkezések vagy a sírmellékletek hiányában friss tetemeket használtak a bonyolult szertartások során” – mondta André Strauss, a tübingeni Erberhard-Karls Universität kutatója. Lapa do Santót 10-16 ezer évvel ezelőtt kezdték teljes emberi testek temetkezési helyeként használni. 9400-9600 évvel ezelőtt komplex temetési szertartásokat tartottak a helyszínen, amelynek részét képezték a Strauss és kollégái által a tetemek „manipulációjának” és „redukciójának” nevezett folyamatok is – olvasható a Seeker cikkében. A kutatók szerint ebbe beletartozott a csonkítás, foghúzás, a hús csontokról való eltávolítása, megégetése és talán még a kannibalizmus is.
Strauss és kollégái 26 emberi temetkezést vizsgáltak meg. Megdöbbenve konstatálták a maradványok sokszínűségét és komplexitását egy olyan dél-amerikai régióban, ahol a vadászó-gyűjtögető közösségekről a kutatók úgy gondolták, rendkívüli egyszerűséget és homogenitást mutattak. A szakemberek a csontokon vágás és darabolás jeleit és tűz nyomait is felfedezték. Egy fejet amputált kezekkel együtt temettek el, és voltak olyan koponyák, amelyekből a fogakat szándékosan eltávolították.
A koponyát egy esetben egyfajta temetési tárolóeszközként használták fel. A feldarabolt és égetett csontokat ugyanazon ember koponyájában helyezték el. A kutatók arról is beszámoltak, hogy egyes feldarabolt és a rajta lévő hústól megfosztott csontokon rágás jeleit és égő lágy szövetek nyomait is megtalálták, ami a rituális kannibalizmus egy változatára utal. A maradványok elemzéséből kiderült, hogy a csonkítás gyakorlata, amelyet a csontok szigorú szabályok szerint történő eltemetése követett, a holtakkal való bánásmód központi eleme volt.
8200-8600 évvel ezelőtt aztán egy újabb változás figyelhető meg: az ebből az időszakból származó sírokban már a testcsonkítás nyomait magukon nem viselő csontvázak töltötték meg. Strauss szerint a leletek azt mutatják, hogy a kulturális sokszínűség már 10 ezer évvel ezelőtt is számottevő mértékben jelen volt Dél-Amerikában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.