A vörösterror 133 napja

Hatalmas botrány előzte meg a Kossuth-mauzóleum felépítését

2015. december 9. 17:35 MTI

Megújult a Kossuth-mauzóleum a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben; Magyarország legnagyobb funerális építményét Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter avatta fel szerdán. A felújításra szánt 410 millió forintot nem használták fel teljes egészében.

Kossuth mauzóleuma

Kossuth Lajos neve a hajlíthatatlanságot, a megalkuvást nem ismerő gondolkodásmódot és a cselekvést fejezi ki - fogalmazott Lázár János a felújított Kossuth-mauzóleum avatásán mondott beszédében, amelyben a politikus reményét fejezte ki, hogy "a nemzeti emlékhelyet újra nemzeti zarándokhellyé teszi a megújult mauzóleum". Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) elnöke elmondta, hogy az építmény kevesebb mint fél év alatt újult meg teljesen: megszüntették a vizesedési problémákat, a sírhely új szigetelést és térburkolatot kapott, kipótolták és restaurálták a belsejét borító csempéket, valamint világítást is felszereltek.Felidézte: az építmény felújítására a NÖRI 2014. decemberében írt ki nyílt közbeszerzési pályázatot, amelyet a Belvárosi Építő és Szolgáltató Kft., valamint a Reko Konzult Restaurátor, Kivitelező és Tanácsadó Kft. közösen nyert meg. A felújításra szánt 410 millió forintot nem használták fel teljes egészében, ezért a fennmaradó összeget a következő évben a nemzeti sírkerthez kapcsolódó más teendőkre fordítják.

Kossuth Lajos, az 1848-49. évi szabadságharc szellemi vezetője, Magyarország kormányzó-elnöke a világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült. Előbb Angliában, majd 1861-től Olaszországban - leghosszabb ideig Turinban (Torinóban) - élt, és ott is érte a halál 1894. március 20-án, 91 éves korában. Holttestét március 30-án hazahozták Budapestre, és április 1-jén országos - jóllehet nem hivatalos - gyász keretében, csaknem félmillió ember kísérte utolsó útjára a Kerepesi temetőbe. (Ferenc József uralkodó az állami gyászt megtiltotta.) Kossuth - jelenlegi mauzóleumától mintegy 70 méterre - díszpolgárként ideiglenes nyughelyet kapott Budapesttől.

A székesfőváros nem sokkal Kossuth halála után úgy határozott, hogy a magyar történelem egyik legnagyobb államférfijának méltó nyughelyet állít. A következő években a fővárosi bizottság előkészítette a mauzóleum megépítését, 1900-ban kiírták a tervpályázatot, de az 1902 márciusában lezárt pályázat nem várt fordulatot vett: az eredményhirdetés előtt hat voks Gerster Kálmán építész és Stróbl Alajos szobrászművész alkotását támogatta, de öt zsűritag - köztük Lotz Károly festőművész, Zala György szobrászművész és Lechner Ödön építész - a Bálint Zoltán-Jámbor Lajos tervezőpáros és Kallós Ede szecessziós alkotását hozta ki első helyezettnek. A döntés miatt három zsűritag visszaadta mandátumát és távozott, mondván, "művészietlen" tervet választott ki a testület, és sajtópolémia is kerekedett. Kossuth Ferenc, a forradalmár fia akarva-akaratlanul is beavatkozhatott a döntésbe, amikor az eredményhirdetés előtt kifejezte, neki is a Gerster-Stróbl-féle terv tetszik.

A különféle formai panaszokat elutasítva a főváros végül elfogadta a döntést, így 1903-ban - többszöri tervmódosítás után - elkezdődött az eklektikus stílusú mauzóleum hat éven át tartó felépítése a temető III. számú kapujával szemben. A hétemelet magas síremléken elhelyezett két szobor, a felső baldachinon álló, oroszlánt megfékező bronz Géniusz, valamint a bejárat fölött elhelyezett, mészkőből kifaragott Hungaria nőalak Stróbl Alajos munkája. A dór oszlopos baldachin alatt elhelyezett kőszarkofág jelképes síremlék, Kossuth valójában a mauzóleum belsejében nyugszik. Az ókeresztény ravennai mauzóleumra emlékeztető belső tér legnagyobb értéke a Róth Miksa műhelyében - Kölber Dezső kartonja alapján - készült mozaikdekoráció: a halott államférfi szarkofágja felett aranyszegélyű fehér köntöst viselő angyalok tartanak koszorút.

1909. november 25-én temették át ide Kossuth Lajost feleségével, lányával és húgával együtt, 1914-ben melléjük került Kossuth Ferenc, 1923-ban pedig Kossuth Lajos Tivadar (Kossuth Lajos két fia). Az 1848-49-es szabadságharcosok sírkertje veszi körül a mauzóleumot, építésze a mauzóleum mögött nyugszik a 39. parcellában. A mauzóleum a második világháború és az 1956-os forradalom harcai során is sérült. Hevenyészve felújították, 1993 és 1999 között pedig átesett egy rekonstrukción, de a műemlék számára legnagyobb veszélyt jelentő vizesedést nem sikerült felszámolni. A felső és az alsó szigetelés elégtelensége miatt az épület az utóbbi évekre oly mértékben átnedvesedett, hogy az mind a szerkezetében, mind a belsejében lévő mozaikdekorációban jelentős károsodást okozott. Egy éve be kellett zárni az épületet, mert a mozaikok elkezdtek lehullani, veszélyeztetve a látogatók testi épségét is.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!