Hat találmány, amely forradalmasította a háztartások életét
2021. szeptember 3. 09:36 Múlt-kor
Korábban
Az elektromos vasaló: sima ruhák parázs és égésnyomok nélkül
A tűzön vagy tűzhelyen melegítendő, avagy szénnel, parázzsal megtöltendő kezdetleges vasalók előkészítése és használata volt, hogy még a mosásnál is több időt vett igénybe.
A legegyszerűbb vasalókat – az időtakarékosság érdekében egyszerre többet – a tűzön melegítették, és amikor az éppen használatban lévő kihűlt, visszatették a tűzre, és egy forrót emeltek el onnan. A szén- vagy parázstartós vasalók esetében szintén megszakításokkal tűzdelt volt a munka, mivel újra és újra meleg szént vagy parazsat kellett beléjük helyezni.
Az 1850-es években megjelentek az első „önmelegítő” vasalók, amelyek földgázzal működtek: ekkor már sok helyen létezett a lakóépületekbe bevezetett gázhálózat, az eszközöket erre csatlakoztatva lehetett folyamatosan melegen tartani.
A 19. század második felében többen előálltak petróleummal, majd benzinnel működő, üzemanyagtartályos vasalókkal is, azonban – a gázos változathoz hasonlóan – ezek sem voltak a legbiztonságosabb vagy a legkönnyebb szerkezetek.
A New York-i illetőségű Henry W. Seely volt az, aki 1882-ben elsőként szabadalmaztatott egy elektromossággal melegített vasalót. Seely életéről meglehetősen keveset tudni, az azonban biztosnak tűnik, hogy a későbbiekben üzleti partnere volt Thomas Edisonnak, akinek számos szabadalmi kérvényén tanúként jelenik meg a neve.
Habár Seely úgy tűnik, nem tudott különösebb sikert kovácsolni találmányából, annak nyomán a vasalást megkönnyítő innovációk sora indult el: egy évtizeden belül már olyan elektromos vasalók kerültek piacra, amelyek a hőmérséklet szabályozását is lehetővé tették. Ezáltal már ki lehetett küszöbölni azt, hogy a vasaló kiégesse a ruhát – a mai, automatikusan lekapcsoló eszközöknél ez már úgy sem lehetséges, ha rajta felejtjük a ruhán a vasalót.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása 20:20
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 18:05
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 16:05
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 15:50
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05