Hangját is elvette az arcát ért lövés, mégis visszatért a színpadra Gombaszögi Frida

2021. december 9. 09:09 Múlt-kor

Drámai szerepekben alakított a legjobban, de az igazi drámák a színházon kívül vártak rá: a század mindkét diktatúrája kirabolta, az egyik az életére is tört. A 131 évvel ezelőtt, 1890. december 9-én született, tehetséges és gyönyörű színésznő életét a politikai elit álnoksága és az őrült rajongók szerelme is megkeserítette.

Korábban

Rivaldafény és sötét fellegek

Az öt Grün-lányból négy a színpad segítségével próbált kitörni a szegénységből. Állítólag Heltai Jenő a színészi babérokra törő testvérekről mintázta a Tündérlaki lányok című vígjátékát. A Gombaszögi nevet felvett Frida vált a legsikeresebbé, ám rengeteg pletyka keringett róla: híres művészek és magasrangú politikusok szeretőjének tartották, a bulvárlapok Puccinit és IV. Károlyt is csodálói sorában sejtették.

Már fiatalon felfedezték, és szinte kezdettől fogva nagy szerepeket bíztak rá. Miután elvégezte a Színművészeti Akadémiát, 1909-től a Magyar Színház, majd huzamosabb ideig – 1916 és 1933 között– a Vígszínház tagja volt. Drámai szerepekben tartották a legjobbnak, és a lélekábrázolásban méltatták leginkább tehetségét. A magyar színpad első modern színésznőjeként tartották számon. Legendás alakításainak, emlékezetes színpadi jelenléteinek sora végeláthatatlan.

Kosztolányi Dezső – Stella Adorján a Film, Színház, Muzsika 1966-os számában írt cikke szerint – Csehov Ványa bácsijában nyújtott alakításáért a következő méltató szavakkal jellemezte őt: „Lelket adott az élethez, a lírához lírát, egy mozdulatot vagy egy mosolyt, vagy egy fáradt taglejtést a betűhöz a maga gazdagságából.”

Ha a színpadon élte volna le az életét, akkor is gazdag életutat tudhatott volna magáénak. Egy hatalmas sajtóvállalat zsidó származású örököseként a 20. századi Magyarországon azonban esélye sem volt a nyugodt polgári mindennapokra. Magánélete olyan drámai szerepekbe sodorta, amelyhez foghatókat a legjobb tollú forgatókönyvírók sem álmodhattak volna neki.

Még mielőtt a politikai élet torz szüleményei megkeserítették volna mindennapjait, egy személyes tragédia is érte. Egy fiatal rajongója az őrületig üldözte szerelmével, megszállottsága odáig fajult, hogy rálőtt Gombaszögire, majd utána magával is végzett.

A golyó átszakította a színésznő arcát és megsebezte a nyelvét. Az ország egyik legkedveltebb hangja egy időre teljesen elnémult. Nem sokan bíztak benne, hogy valaha még színpadra állhat, talán ő maga sem. Hüttl Tivadar híres sebészprofesszor és László Ernő kozmetikus-bőrgyógyász azonban csodát műveltek: Gombaszögi Frida visszakapta az arcát és a hangját, a közönség pedig visszakapta szeretett színészét.

Életében nagy fordulatot hozott 1922-ben Miklós Andorral kötött házassága. Az Est-lapok (Az Est, Pesti Napló, Magyarország) és több kiadóvállalat tulajdonosa mellett biztos anyagi háttérre lelt, férje 1933-as halála után pedig hatalmas vagyont örökölt. Ekkor visszavonult a színpadtól, s az Athaeneum Kiadó elnök igazgatója lett.

Örökségétől először 1939-ben fosztotta meg a magyar állam, majd hosszas pereskedés után 1948-ban is elvesztett mindent, amit korábban magáénak mondhatott.

következő oldal 1 / 2