Hajítógépeken érkező halál: a mongolok pestises halottaikat dobálták be az ostromlott Kaffa erődjébe
2018. július 31. 08:30 Múlt-kor
1345-ben a Krím-félszigeten található Kaffa (a mai Feodoszija) városában halálos járvány pusztított – az eset a történelem egyik első példája a biológiai hadviselésre. Innen terjedt végül tovább Kis-Ázsia, majd Európa területére a bubópestis.
Korábban
Miután 1343-ban visszaverték az Arany Horda ostromát, Kaffa lakói tudták, I. Dzsanibég kán előbb vagy utóbb ismét megtámadja városukat. Dzsanibég 1345-ben egy soha nem látott fegyvert hozott – szándékán kívül – Kaffa alá: a bubópestist, azaz fekete halált.
Kaffát 1266-ban vásárolta meg az Arany Hordától Genova, és virágzó kereskedőteleppé alakította – gyakorlatilag monopolizálta a Fekete-tengeren folyó kereskedelmet, és itt volt ekkor Európa legnagyobb rabszolgapiaca is. A mongolok számára is összeköttetést biztosított Itália egyik legnagyobb kereskedelmi központjával, és élénkebbé tette a kereskedelmet az ő birodalmukban is. Az Arany Horda nagy része azonban a 13. század folyamán felvette a muszlim hitet, emiatt többször alakult ki konfliktus a helyiek és a keresztény genovaiak között.
1343-ban a közeli Tana (a mai Azov) városában egy genovaiak és helyiek közötti verekedés egy muszlim halálát eredményezte. A genovaiak Kaffába menekültek, ahol védelemre leltek. Miután a város nem volt hajlandó kiadni az incidens érintettjeit, Dzsanibég úgy döntött, megostromolja. Kaffa jól védett tengeri hozzáféréssel rendelkezett, így nem okozott gondot erősítést hívni Itáliából. Dzsanibég az ostrom során 15 000 embert veszített, mielőtt elvonult volna.
1345-ben visszatért, ezúttal az ostromgépeknél sokkal pusztítóbb fegyver birtokában. A bubópestis 1331 óta szedte áldozatait Közép-Ázsiában, nyugatról keletre vándorolva a rágcsálókon élősködő bolhákon, amelyek a betegséget okozó Yersinia pestis nevű baktérium hordozói voltak. Dzsanibég serege már ostromolta Kaffát, amikor felütötte fejét körükben a betegség. A leírások szerint meglehetősen hirtelen, egyik napról a másikra kezdtek el tömegesen megjelenni a tünetek – kelések az ízületeknél és sötét foltok az arcon –, majd nem sokkal később a halálesetek is.

Az ostromlókat demoralizálta a körükben terjedő járvány, addig azonban nem hagyták el Kaffát, míg a városlakók nem osztoztak szenvedésükben: hajítógépekre helyezték fertőző halottaikat, és áthajították őket a város falai felett. A lakók tehetetlenül nézték, ahogy a rothadó holttestek hullanak az égből, és mindent beleng a halál szaga. A keresztények számára nem volt hova rejtőzni vagy menekülni a borzalom elől. A hullák közül amennyit tudtak, a tengerbe dobtak, de eddigre már késő volt: a fekete halál már ott volt Kaffában.
Az ostromnak végül tárgyalásos úton véget vetettek, de a pestis már terjedt a város lakosai között. Az életben lévők közül többen hajóra szálltak, és Európa felé vették az irányt, magukkal hozva a betegséget is. Útjuk egyik állomása Konstantinápoly volt, ahol több ezren haltak bele a pestisbe a kaffaiak áthajózása után, köztük az akkori császár, VI. Ióannész egyik fia, Andronikosz is. A menekülő emberek ezután tovább terjesztették a járványt, így 1347 őszére Kis-Ázsia teljes nyugati partja fertőzött területté vált.
A Kaffából hajón elindulók végül itáliai otthonaikban is elterjesztették a pestist, amely aztán a nagy európai pestisjárványhoz vezetett az elkövetkező években. A legkonzervatívabb becslések szerint is 75 millió ember halálát okozva, de mások szerint akár 200 millió áldozattal is számolhatunk. A betegség útja kezdetén Kína lakosságának csaknem felét, Európáénak pedig legalább egyharmadát, de akár kétharmadát is elpusztíthatta.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Nő a trónon: Tauszert és Egyiptom utolsó próbálkozása az egységre 08:13
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap