Habár Leningrád lakossága éhezett az ostrom alatt, az állatkert lakói közül egyet sem ettek meg

Az embertelen ostrom túlélői

Leningrád 872 napon át tartó ostromának egyik legelső áldozatát Bettynek hívták. 1911 óta élt a városban, amelyet akkor még Szentpétervárnak hívtak, és már akkor az egyik legismertebb lakosa volt. 1941. szeptember 8-án – egy nappal az ostrom tényleges kezdete előtt – német bombák hullottak otthonára, amely ráomlott.

A romok túl nehezek voltak ahhoz, hogy arrébb lehessen őket mozdítani, így Betty utolsó perceit a fájdalomtól és ijedtségtől áthatva, kiáltozva töltötte. Miután meghalt, feldarabolt testét eltemették ott, ahol 50 évének nagy részében élt. Itt élte át a cári Oroszország összeomlását és a Szovjetunió létrejöttét, amelynek elpusztításához igen közel jártak a náci seregek.

Betty ázsiai elefánt volt, egyike a leningrádi állatkert számos állatának, amelyek szenvedtek a város több éven át tartó ostroma – a történelem egyik legpusztítóbb városi harca – során.

Betty halálának napja jelezte a borzalmas türelemjáték kezdetét. A német bombák nem csupán megfosztották egyik legnépszerűbb lakójától a várost, de elpusztítottak egy raktárat a Zabalkanszkij sugárúton, ahol a város liszt- és cukorkészletének nagy részét tárolták.

A háború eleje óta igen szűkre szabott napi élelmiszer-fejadagok tovább zsugorodtak – az ősz végére a felnőtt munkásoknak 500 gramm kenyér járt, míg a gyermekeknek és az időseknek nem egészen 250.

A lisztet egyre inkább fűrészporral és más ehetetlen anyagokkal helyettesítették, a leningrádiak pedig a petróleumtól és a tőzegtől házi kedvenceikig és – néhány esetben – az emberi húsig mindennel igyekeztek kiegészíteni szűkös étrendjüket.

Mindezt figyelembe véve valódi csodának tűnik, hogy Betty és állatkerti lakótársai közül egyetlen sem került senkinek az asztalára az ostrom során. Túlélésük főként gondozóik találékonyságának és agyafúrtságának volt köszönhető.

A legritkább állatok egyharmadát – köztük a párducokat, a jegesmedvéket, de még egy orrszarvút is – a távoli Kazanyba evakuálták, még mielőtt a várost körülzárták volna a németek és szövetségeseik.

1. Az embertelen ostrom túlélői
2. Az etetés megoldása
3. Nem mindenhol voltak ilyen szerencsések

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház