Gyermeki koponyából készült sisakokat viseltek az eltemetett csecsemők
2019. november 20. 17:33 Múlt-kor
Két, 2100 évvel ezelőtt élt csecsemő maradványaira bukkantak a régészek Ecuadorban. A szakemberek igencsak megilletődöttek, amikor kiderült, hogy a két kis elhunyt fejét más gyermekek koponyacsontjából készült sisak fedte. Sohasem találkoztak még ilyen temetkezési gyakorlattal.
Korábban
A szakértők a két csecsemő maradványait kilenc másik sír közelében találták meg Ecuador Salango nevű tengerparti szakaszán. Még 2014 és 2016 között vizsgálták a Kr. e. 1-2. századból származó sírokat, ám az eredményeiket csak most tették közzé a Latin American Antiquity című szaklapban.
A kutatócsapat tagjai szerint ez az egyetlen ismert eset, amikor olyan sírokra bukkantak, ahol az eltemetett csecsemők fejrészét gyermeki koponyából készült sisakok védték. Arra még nem derült fény, hogy az elhunytak halálát mi okozta.
A tanulmányban külön kiemelték, hogy a csontsisakokat szorosan illesztették a csecsemők feje köré. Feltehetőleg az idősebb gyermekek koponyacsontjain még volt „hús”, amikor fejfedőt formáltak belőlük, máskülönben szétestek volna. Mint írták: „az egyik csecsemő tekintete kifelé irányult a koponya boltozatából, onnan, ahol egykor az agynak kellett lennie”.
A bizarr dolgoknak azonban itt még nincs vége. A csecsemő feje és a sisak között ékszerűen behelyezve ujjperceket is találtak. Sara Juengst, az Észak-Karolinai Egyetem antropológusa és a kutatócsapat vezetője szerint azt még nem tudják, hogy az ujjpercek melyik gyermekhez tartozhattak, ám a DNS-t és a stroncium-izotópokat használó elemzések talán kiderítik.
A szakértők csak találgatni tudnak, hogy miért helyezték más gyermekek koponyáit sisakként az elhunyt csecsemők fejére. Egyes elméletek szerint így próbálták megvédeni a meghalt gyermekeket a túlvilág ártó szellemeitől. A sírok mellett továbbá ősöket ábrázoló kőfigurákat is találtak, amelyeknek szintén óvó feladatuk lehetett.
Korábbi vizsgálatok már megállapították, hogy a területet nem sokkal a temetés előtt vulkáni hamu borította be egy közeli vulkánkitörés következtében. Feltehetőleg e természeti katasztrófa megnehezítette az élelmiszertermelést, ami megmagyarázza azt is, hogy a feltárt emberi maradványokon miért jelentkeztek az alultápláltságra utaló jelek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap
- Különleges vígjáték bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház tegnap
- 10 tény a gyógyító királyokról tegnap
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője tegnap
- Prédikálás miatt jelentette fel Husz Jánost az érsek 2024.03.17.