Gyakran a biztos halálba toloncolta ki Spanyolország a „nemkívánatos” mór leszármazottakat
2020. október 16. 11:49 Múlt-kor
1609-ben a spanyol korona elrendelte mintegy 300 000 „moriszkó” – a korábban muszlim mórok keresztény hitre tért leszármazottai – kiűzését az Ibériai-félszigetről. A hatalmas embertömeg Észak-Afrikába való erőszakos áttelepítése a történelem egyik legnagyobb tömeges deportálása, a mai szempontok szerint az etnikai tisztogatás fogalmát is kimeríti.
Korábban
Titkos művelet
1609. április 4-én III. Fülöp spanyol király és korrupt, teljhatalmú főminisztere (egyben első számú kegyence), Francisco Gómez de Sandoval y Rojas, Lerma első hercege kiadta az engedélyt a „morisco” („mórocska”) néven ismert emberek összességének kitoloncolására az Ibériai-félszigetről.
E demográfiai csoport minden tagja névleg katolikus volt eddigre, miután őseiket erőszakkal térítették át az iszlámról a 15. és 16. század folyamán. A király parancsát nem hirdették ki nyilvánosan, a menekülést, illetve a lázadást megelőzendő, azt azonban meghagyta a rendelet, hogy a kitelepítést a legnagyobb moriszkó lakossággal bíró Valenciai Királyságban kezdjék meg.
Az év tavasza és nyara folyamán a spanyol hatóságok teljes titokban készültek fel a valenciai moriszkók kitoloncolására: a spanyol hadiflotta hajói és erre a célra Európa-szerte felbérelt külföldi hajók gyülekeztek kijelölt kikötőkben a valenciai partok mentén, a katonák és a különféle helyi milíciák pedig fegyvereket halmoztak fel nem csak Valenciában, de a beljebb elterülő Kasztíliában is, a moriszkók elszökésének megakadályozásához.
Szeptember 24-én Valencia városában a kikiáltók egyszerre megvádolták a királyság teljes moriszkó lakosságát hitehagyással, eretnekséggel, valamint „isteni és emberi felségsértéssel”, majd bejelentették a király szándékát a barbár partvidékre (Észak-Afrikába) való kitoloncolásukra, országai „megóvása és biztonsága” érdekében.
Veszélyes utak
Az elkövetkező három nap folyamán a valenciai moriszkó családok kapkodva igyekeztek összegyűjteni és keresztény szomszédaiknak eladni minden ingóságukat, mielőtt a király hivatalnokai és fegyveresei megérkeztek, hogy a kijelölt kikötőhöz kísérjék őket. Nem mind voltak hajlandók csendesen engedelmeskedni: októberben több ezer moriszkó részvételével robbant ki lázadás Valencia a parttól beljebb fekvő területein, ezt azonban sebesen és brutálisan felszámolták a hatóságok.
A kikötőkbe érve egyeseket azonnal hajóra raktak, és Észak-Afrikába vittek, mások napokat, vagy akár heteket is várhattak az elszállításra. Sokukat még a parthoz vezető úton kifosztottak kísérőik, de előfordult az is, hogy keresztény útonállók ütöttek rajtuk, akik meg is ölték őket.
A tengeren sem leselkedett rájuk kevesebb veszély: moriszkók százait, de talán ezreit érte kalóztámadás a Földközi-tengeren, vagy gyilkolták meg őket a hajósok, akikre bízták őket. A „barbár partvidékre” érve sem voltak biztonságban: a muszlim nomádok, keresztény spanyolokat látva bennük, sokszor kérdés nélkül kifosztották és megölték őket.
1609 végére mintegy 130 000 moriszkót toloncoltak ki Valenciából. Fülöp és miniszterei ünnepeltek, és kiterjesztették a rendeletet Kasztíliára, Andalúziára és Aragóniára is. Az elkövetkező négy év során Spanyolország minden vidékéről fegyveresek kísérték a kikötőkben várakozó hajókhoz a moriszkókat, vagy egyes esetekben át a Pireneusokon Franciaországba.
Mire a kitoloncolás 1614 augusztusában leállításra került, Spanyolország körülbelül 300 000 férfit, nőt és gyermeket – lakossága mintegy négy százalékát – száműzött a szinte biztos nyomorba és halálba, az egykori al-Andalusz emírségének utolsó nyomait is eltüntetve.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- A kor legnagyobb színészeivel dolgozott együtt Máriássy Félix 19:05
- Máig rejtély övezi a Hawaii-sziget lakói által istenként tisztelt Cook kapitány halálát 18:05
- Gyökeres változásokat hozott Iránban Homeini forradalma 16:06
- Számos ritkaságra licitálhatnak az érdeklődők a Múzeum Antikvárium árverésén 14:45
- Minden igyekezete ellenére soha nem nyerte el az áhított Oscar-díjat Tony Curtis 14:20
- Megjelent a Sorstalanság című Nobel-díjas regény keletkezéstörténete 12:20
- Különleges falusi olimpiát szervez a Szentendrei Skanzen 11:20
- Halála előtt műveinek elégetésére kérte barátját Franz Kafka 08:20